Amikor kötelező volt a hittan, katonatisztnek templomba járni, mi volt ha valakinek nem volt vallása?

Nem mondott senki ilyet, mert nem votl hülye.

Ez akkor kb olyan nyilatkozat lett volna, mintha ma valaki bejelenti, hogy ö pedofil és ezt a hajlamát ki is akarja élni - azaz ettöl kezdve sehol semmilyen esélye sem lett volna megmaradni

Senkire nem erőltetik ezt törvénnyel.

Az ateistákat inkább kivégezni szokták, sok helyen ez még most is így van.

#4

Vagy az ateisták a keresztényeket, lásd Észak-Korea.

Nem ártana néhány dolgot pontosítani az érdemi válaszhoz, ilyeneket, hogy ki, mikor, hol, stb...

Ha már Horthy szóba került, akkor nézzük a két világháború közötti időszakot.

Ekkor jött létre a Szovjetunió, az első állam, amely semmilyen vallást nem propagált, sőt egy időben fel is lépett ellene.

Hazánkban ezért és a Tanácsköztársaság utózengéje miatt elég erősen nyomták a vallásokat, de nem volt létfontosságú. Inkább pozitív fellépés volt, például nálunk volt a legtöbb egyházi ünneop, amelyből sok munkaszüneti is volt egyúttal, főleg a katolikus szentek napjait ünnepelték, de a reformátusok is iparkodtak lépést tartani.

A 19. század végétől igen erősen terjedtek a szocialista nézetek és az első világháború után az USA-ban nagyon elharapózott az ateizmus, főleg a nagy történelmi egyházak rovására, ugyanis a kis szekták ekkortól kezdik lassanként virágkorukat élni, egyenlőre kevés hívővel.

Ebben a légkörben elég általános volt a vallásszabadság, szinte mindenhol.

A változást a háború hozta, az összes hadseregben megjelentek a tábori papok és a vallási programok, misék, egyebek.

Ekkorr már a liberális USA hadserege sem volt engedékeny, kötelező volt a miséken részt venni.

Valójában a kommunizmus előretörésétől féltek, ennek ellenében próbálták a vallásos nevelést erősíteni.

Még a német hadseregben is voltak papok, de 1944-től még a Vörös Hadseregben is, bár itt nem elsősorban miséket, hanem főleg a temetéseket intézték az ortodox szokások szerint, jót tett a morálnak. Az egyéb vallásos szertartások ritkák voltak és rövid ideig tartottak, de előfordultak, a vallás és egyházüldözés alábbhagyott majdnem egy teljes évtizedre és később már nem is indult meg akkora hévvel, mint előtte folytatták.

A háború után a hidegháború időszakában durvult el az USA-ban a helyzet annyira, hogy aki ateistának vallotta magát, az kommunistagyanús lett és még az állami oktatásba is kezdtek vallási nézetek beszivárogni. Az atomfegyverek elrettentésével igen fontos lett az űrtechnika, a célba juttató eszközök miatt és a szovjetek kezdeti erőteljes fölényének hatására szervezte át az USA az oktatási rendszerét és a tudományok tanításából kizárták a Bibliai nézeteket, mivel nem akartak lemaradni az oroszok mögött technikában, tudományokban.

Vázlatosan ez a kép volt, de nagyon függött a pontos időszaktól és helytől, mert a változások idpnként drasztikusak voltak. Nálunk például csak rövid ideig, a Rákosi rendszer egy időszakában voltak a vallások üldözve.

Katonatiszteknek, vagy vezető politikai státuszban levőknek ajánlatos volt a párttagság, illetve ha megfelelő előmenetelt akart valaki, annak ajánlatos volt marxista akadémiát végezni, de nem volt létszükséglet, különösen a kádári időkben, vagyis többnyire megtűrték a vallásokat, amit egy idő után nem kellett titokban tartani, elég volt, ha valaki nem hivalkodott vele.

Akkor is járt hittanra meg templomba, mert ez volt a követelmény. Sőt, még le is konfirmált, vagy megbérmált, ha elvárták tőle. Belülről pedig gyűlölte az egészet.

Egyébként lehetett az igazolványban a vallás rovatba íratni, hogy vallástalan. De az később akadály lehetett.

"1-es: és ha ezt mondta volna valaki, mi lett volna?"

Semmi nem lett volna, akkor is voltak természetesen egyház-és valláskritikus hangok. Bőven létezett ateizmus és voltak is ateisták.

Mindenki meg volt keresztelve aszerint, hogy a család melyik felekezethez tartozott. Hivatalosan ez volt a vallása, függetlenül attól, hogy mit hitt. Később a gyerek arra a hittanra járt, amilyen felezetű volt.

Érdekességből írom, nagyapám a két világháború között járt iskolába, ami katolikus szerzetesi iskolába járt és volt zsidó osztálytársa is. Neki külön volt zsidó hittan, nem a katolikusra járt, hanem jött rabbi.