A katolikusok mivel magyarázzák, hogy rendszerint idős embereket választanak Pápának egy 30-es éveiben járó fiatalember helyett?

Azzal magyarázható, hogy nem sok 30 éves bíboros van. Pápát a konklávé választ és habár jogilag bárkit választhatna a megkeresztelt, megbérmált, nem házas katolikus férfiak közül, mégis évszázadok óta az a szokás, hogy a bíborosok maguk közül választanak.

Már elmúlt az a korszak, amikor pápák tizenéves bíborosokat kreálnak a saját unokaöccseikből.

Semmi gond, nem érthet mindenki mindenhez. :))

Még annyival kiegészítem, hogy utánanéztem: jelenleg a legfiatalabb bíboros 49 éves. 80 éves koruking vehetnek részt a konklávén és szavazhatnak a pápaválasztáskor.

II. János Pál pápát pl. 58 évesen választották meg, ezzel fiatalnak számított. Benedek pápát 78 évesen, Ferenc pápát 77 évesen.

Én ugyan ateista vagyok, de azért leírom, hogy én mit gondolok:

1. Bölcsesség: Egyrészt egy idős ember általában nagyobb élettapasztalattal, bölcsességgel rendelkezik, mint egy fiatalabb.

2. Teológiai elmélyültség: Egy idős ember valószínűleg elmélyültebb tudása van teológiai kérdésekben is. Több ideje volt, hogy oda-vissza, keresztbe-hosszába töprengjen ilyen-olyan teológiai kérdésekben, dilemmákon stb…

3. Stabilitás: Egy idősebb ember ha megmaradt az egyházon belül, az stabilitást jelent. Egy 30 éves pap még simán kitérhet a hitéből, de egy 60–70 éves ember esetén ez már kevésbé valószínű.

4. Szervezeti tapasztalat: Egy idős ember jobban ismeri a „szervezet” – az egyház – ügyes-bajos dolgait, működését, a szokásokat, kihívásokat, változásokat, ezek profán oldaláról. Így valószínű alkalmasabb vezető is lesz.

5. Hierarchia: Az egyházon belül hierarchikus felépítés van. Most a szerzeteseket, apácákat és hasonlókat nem számítva hivatalosan csak három szint van: diakónus, pap, püspök. De ennél több a lépcsőfok, papként sem mindegy, hogy Libickozmán vagy-e pap vagy Szegeden. Püspökként sem mindegy, hogy segédpüspök vagy, megyés püspök, érsek vagy pápaválasztói joggal rendelkező bíboros, vagy maga pápa. Hivatalosan mindegyik „csak” püspök, de ezen belül is vannak hierarchiák. Végig kell lépkedni a hierarchián, mire valakiből bíboros lesz.

(A bíborosok jellemzően maguk közül választanak pápát, a fentiek miatti megfontolásból. A pápa ha a legalacsonyabb szinten akarjuk értelmezni, akkor Róma püspöke. Elvileg választhatnak bárkit, aki meg van keresztelve (és férfi), nincs ennél szigorúbb kritérium, maximum ha eddig nem volt püspök, uram bocsá' pap, akkor majd pappá, püspökké avatják. De természetes, hogy olyan embert akarnak választani, aki képes a püspöki feladatok ellátására, és nem csak képes rá, de jó is benne. Erről meg leginkább abból lehet meggyőződni, ha az illető már bizonyított ilyen téren, volt már püspök és jónak bizonyult.)

5+1: Ismertség: A hierarchiához kapcsolódik az ismertség. A bíborosok többsége hogyan ismerne egy 30 éves embert, sőt nem csak hogy ismerne, de annyira ismerne, hogy kétségek nélkül a legalkalmasabbnak tartaná a pápai címre? Lehet az a 30 éves ember tényleg a legjobb ember, a legalkalmasabb a cím betöltésére, csak éppen ezt nem nagyon fogják tudni világszerte. Ahhoz valami nagyon különleges dolgot kellene letennie az asztalra.

Maximum politikai, hatalmi jellegű sakkjáték eredményeként, mondjuk kompromisszumos megoldásként tudom elképzelni, hogy fiatal pápát választanak. (A történelemben volt ilyenekre példa.)

~ ~ ~

De ez egyébként ezek a szempontok más szervezeteknél is megjelennek. Nem véletlenül van súlya annak, hogy valaki rangidős egy közösségben, vagy hogy valaki mondjuk alapító tag egy egyesületben. A kor, a korral sokszor – bár nem feltétlenül – együtt járó bölcsebbé válás, a közösség hosszútávú, testközelből való ismertsége sokat nyom a latba.