Na akkor Istent ki teremtette?

Istent az emberek teremtették saját részre.

Egy felsőbbrendű lény mindig jól jön, ha valakire hivatkozni kell.

A Bibliából, az írásokból kitűnik, hogy Isten felette áll időnek, térnek, hiszen ő maga teremtette ezeket. "Kezdetben..." az idő kezdetén. Csak mi vagyunk bezárva az idő és a tér korlátai közé, így elképzelni is nagyon nehezen tudjuk, hacsak nem lehetetlen, ahogy Isten maga mondta magáról: "És monda Isten Mózesnek: VAGYOK A KI VAGYOK. És monda: Így szólj az Izráel fiaihoz: A VAGYOK küldött engem ti hozzátok."

Ő teremtette az időt, ő az ura. Nekünk nem lehet elképzelni, hogy Ő nem teremtődött, született, Ő van. Nem volt, lesz, hanem van, örökkön-örökké.

A történelmi keresztény istenkép valóban súlyos önellentmondásokkal terhelt, ami a szentírásoktól idegen mesterséges dogmák (szentírással kevert emberi filozofálás) következménye.

Nem lehet addig igazán megismerni Istent és helyes viszont kialakítani vele, ameddig ezektől meg nem szabadítjuk a gondolkodásunkat.

Csak egy példa a belső önellentmondások sorából:

Krisztus szerintük teljes ember és teljes isten, amelyben

az isteni és emberi természet sem össze nem keveredik, sem szét nem válik.

Hát, ha ilyen fogalmilag nonszensz meghatározásokat adunk, akkor kétségtelen, hogy Isten egy felfoghatatlan misztikum lesz, amit tényleg nem is fog fel senki, így aztán őszintén imádkozni sem tud hozzá.

Jézus ezzel szemben világosan szólt Istenről, amikor Atyjának nevezte Őt, és úgy tanított minket, hogy mi is Mennyei Atyánknak szólítsuk, méghozzá nem valami misztikus és felfoghatatlan okból, hanem azért mert Ő ténylegesen az is, a mi Mennyei Atyánk, örökkévaló lelkünk atyja, személyiségünk szülője.

Az anyag, az energia és az intelligencia elemei nem teremtett dolgok, hanem örökkévalók. Az isteni lét, egy állapot, a fejlődés, megdicsőülés és felmagasztosulás legfelsőbb foka.

Amikor a szentírások az isteni teremtésről beszélnek, akkor nem valami misztikus és felfoghatatlan dologról szólnak, hanem arról, hogy az alkotó értelem egyszerűen cselekszik. A teremtés nem egy egyszeri dolog, nem egy esemény, hanem egy folyamat. Az Istenség munkája pedig nem más, mint a világmindenség teremtésének soha meg nem szűnő folyamata.

A T&SZ 93:29-33 e tekintetben egyértelmű kinyilatlkoztatás:

" 29 Kezdetben az ember is Istennel volt. Az intelligencia, vagyis az igazság világossága, nem teremtve vagy alkotva lett, valójában nem is lehet.

30 Minden igazság független abban a szférában, amelybe Isten elhelyezte, hogy magától cselekedjen, miként minden intelligencia is; különben nincs létezés.

31 Íme, itt az ember önrendelkezése, és itt az ember kárhoztatása; mert nyíltan megmutatkozik nekik az, ami kezdettől fogva volt, és ők nem fogadják be a világosságot.

32 És minden olyan ember kárhoztatás alatt van, akinek lelke nem fogadja be a avilágosságot.

33 Mert az ember lélek. Az elemek örökkévalóak, és a lélek és az elem, elválaszthatatlanul összekötve, teljességet kap az örömből; "

Forrás:

[link]

Ö mindig volt, van és lessz.

mint

pl. az energia

Gondolj bele ,hogy te vagy Ádám ,és ott álsz Isten előtt.

Neki tartozol felelőséggel mivel Ő teremtett,és nem mondhatod Istennek ,hogy csak akkor hiszek benned,ha "megismerem az apádad,nagy apádat,dédapádad ,stb........

Érted a helyzeted?? Ő van és kész! Ha meg akarod jobban ismerni ,vedd fel a kapcsolatot Jézussal, a János evangéliumán keresztűl.