Egy nagyon érdekes szituáció jutott eszembe. Mi a válaszotok?

Az érvelésed ott bukik, hogy a kisbabát megfosztod ennek a földi életnek a gyönyöreitől, mivel először az embernek a vallás szerint a földi életét kell leélnie, olyan tisztán, és jól, ahogyan ez lehetséges, és aztán részesül a menny boldogságában. Az életet neked nincs jogod elvenni egy másik embertől, de még saját magadtól sem, mivel nem vagy Isten. Ő az egyetlen, aki életről- halálról dönthet.

Ha a kicsinek esélyt sem adunk arra, hogy kiérdemelje földi létével a mennybe jutást az mindenképpen bűn, tehát habár elméletileg a mennybe küldted (mivel nem érdemelt ki büntetést rövid életéből adódóan), de te semmiképp sem tettél jót.

Akárhogy nézzük, akkor is rosszat tettél.Mivel megölted, megfosztottad attól, hogy szabad akaratából élje az életét a saját döntése szerint.Remélem érted, ezzel mire akarok célozni.Lehet, hogy ő úgy döntött volna , hogy várhat a mennyország, ő inkább még él és ezt is tiszteletben kellene tartani.

Kicsit furcsák az elméleteid szerintem.

A kisbaba lehet a mennybe kerülne, de te előre megfontolt szándékkkal embert ölnél- ergo_pokolra jutnál.

Amit te levezettél, az inkább valami ördögi gondolkodás, talán a sátánisták is hasonlóképen vélekednek. Minden rosszban van valami logika, csak nem mindegy egészséges logika, vagy ördögi logika.

a probléma az,hogy a római katólikus egyház fejei önkényesen

eldöntik,hogy kikerülhet a mennybe,ítélő bírót játszanak mások fölött,mindennemű bölcs tudás nélkül.Ha valódi bölcsesség birtokában lennének,akkor nem osztanák az eszet ezirányban."Mert az oké, hogy a lélek eredendően bűnös..." Ezt honnan veszed?