Mennyire maradnak el a vallások tanításai a modern világ kérdéseitől, kihívásaitól?

Kedves töftöftöf!

Azt hiszem egyrészt két különböző dologról beszélünk, másrészt amit írsz az nagyon nem úgy van.

A Biblia Ószövetség része egy kb. 3000 éves folyamat eredmény (i.e. 3000- i.e. 400-200). Addig nem félszáz, de több ezer ember írta. K. e. 200 körül válogatták ki és döntöttek arról, hogy mely könyvek és hova kerüljenek be. Bár még ekkor sem fogadta el az összes zsidó felekezetet. Ez után már valóban nem sokat változtattak rajta a zsidó vallási vezetők. AZ első keresztények még zsidók voltak, ők továbbra is hittek a Bibliájukban, nekik megfelelt úgy ahogy volt, csak hozzávették Jézus tanításait.

Arról még ma is vita van a szakértők között, hogy i.e. 4. század, vagy i. u. 1. századra alakult-e ki a végleges változat, mert ekkor is folytak viták.

Ezt követték a további keresztény fordítások. Több fordítás is készült, és a 4. század végére már olyan sok hibás szöveg terjedt el, hogy újra kellett fordítani. Szent Jeromos neve, ha mond valamit. Előtte persze egy zsinaton szépen megbeszélték és megszavazták, hogy mi az ami benne maradjon és milyen szemlélettel. Ő persze görögből fordította, mely eleve különbözött az eredeti óhéber szövegtől.

Nagyon sok példát lehetne hozni arra, ki mikor és hogyan módosított a szövegen, tudatosan azért, hogy az aktuális céljainak megfeleljen.

De ezek helyett inkább egy olyan Újszövetségi példát hoznék, amikor maga a Biblia szövege bizonyítja, hogy mennyire nem Jézus szavait adták át már az evangélikusok sem. Nem rosszindulatból vagy tévedésből, hanem természetes ismereteik és a nyelvek különbségéből.

Tehát nézzük meg a Miatyánk szövegét:

Ez két helyen szerepel a Bibliában, két különböző szöveggel. Máté és Lukács evangéliumában. Mivel különböznek, felmerül a kérdés, melyik adja át pontosabban Jézus szavait.

Az összehasonlító elemzésből kiderül, hogy hosszúságát tekintve Lukács a pontosabb, vagyis az eredeti szövegben nem szerepelt az a sor, hogy "miképpen a mennyben azonképpen itt a földön is."

Viszont igaz, hogy Máté az eredeti arámi szavak jelentését pontosabban megtartja.

Vagyis létezett egy eredeti arámi szöveg, amiből Lukács nem vett el, és nem adott hozzá, viszont céljainak megfelelően olyan fordítást készített, hogy görög anyanyelvű közönsége mminél jobbban megérthesse a lényeget.

Máté viszont jobban értette a tartalmát, és így ahol szükségét érezte, hogy kiegészítse, mert szebb előadásmódot, jobb ritmust tudott adni, esetleg mélyebb átélést, ott módosított Jézus szavain. Megtehette, hiszen a fordítás eleve változtatott.

Így az első görög fordításba az a sor, hogy "miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek", Máténál olyan szóval került bele, ami azt fejezi ki, hogy a nekünk ártóknak bocsátunk meg, míg Lukácsnál a görög szó inkábbb adósságot jelent. Jézus eredetileg arámi nyelven mondta, és az adosnak lenni kifejezést használta, de Máté tudta, hogy ennek nem cak szó szerinti jelentése van. Használták arra is aki rosszat tett, vagy rosszat akart nekük. Lukács ezt nem tudta, így megmaradt a közvetlen adós jelentésnél. Magyarra fordítva már persze eltűnt ez a különbség. ÉS ez a példa a keresztéynség kezdeti korából származik. Az első zsinatok idején, kb. i.u. 560-ig számos változtatást végeztek az Újszövetség szövegén. Jézus egyes tanításait törölték, vagy kifejezéseket változtattak meg. Nem véletlenül voltak az első eretneküldözések, amikor még több féle irányzat volt jelen. A hitvitákat legtöbbször az uralkodók érdekei döntötték el.