Honnan tudják mégis a keresztények, hogy csak egy isten létezik és nem több?
Na jól van, elismerem, egy isten az valahogy szebb, logikusabb, meg mit tudom én.
De ez még nem bizonyíték.
Az sem, hogy a Biblia azt írja, mert az meg körkörös logika, körkörös érvelés.
Szóval ezek nem bizonyítékok és nem meggyőző érvek.
Akkor mégis honnan tudják, hogy csak egy isten van?
(Persze, ha van egyáltalán csak egy is.)
Mert szerintem semmivel sincs több bizonyíték arra, hogy egy isten van, mint arra, hogy több.
Fifti-fifti.
Vagy valaki már találkozott istennel és megmondta neki, hogy egyedül vagyok?
Vagy valami jelét találta az egyedül létének?
Azt hiszem sikerült olyan kérdést feltennem, ami még nem sok kereszténynek jutott eszébe illetve gondolkodott el valaha is rajta.
válasza:A hit az, amit a tudós is gondol magában, mielőtt valami felfedezésére jut.
Ez úgy is mondhatjuk, hogy racionális látomás.
Viszont amit a vallásos emberek csinálnak, az nem hit, hanem vakhit.
Az égvilágon semmi racionális alapja nincs.
Csak elhitték, mert abba születtek bele; mert a Biblia azt írja; mert a plébános úr azt mondta, stb.
válasza:"A hit az, amit a tudós is gondol magában, mielőtt valami felfedezésére jut."
Neked lehet, hogy ez a "hit" (a te hited szerint ez a hit :), én viszont azt mondom, hogy a tudós gondolatai elképzelések, teóriák, amelyeknek mind-mind megvan a racionális alapja.
Nem lehet "hinni" a Higgs-bozon létezésében, ellenben el lehet fogadni (vagy el lehet utasítani) a Higgs-bozon létezését feltételező elméletet.
"Hinni" inkább az extraterrális életben. Bizonyíték nincs a létezésére, de az ellenkezőjére sem.
"Az égvilágon semmi racionális alapja nincs. "
Ez a hit lényege.
válasza:"Nem lehet "hinni" a Higgs-bozon létezésében"
de lehet, amíg nem fedezik fel
Játszol a szavakkal. A vakhit, az nem hit!
Hihetek például abban, hogy felvesznek az egyetemre, mert sokat készültem rá.
De egyből kiröhög mindenki, ha azt mondom, hogy nem tanultam egy percet sem, de én mégis "hiszek" abban, hogy sikeres lesz a felvételim.
Ilyen a vallás is. Semmi oka arra, hogy amit vár azt feltételezze, de azért mégis "hisz" (sokkal inkább bevette vagy beképzelte vagy hallucinálta) benne.
válasza:Hit és hit között óriási különbségek vannak. Sajnálatos módon ugyanazt a szót használjuk mindre és nehéz érzékeltetni a jelentésbeli különbségeket. És az emberek szeretik is összemosni ezeket, ha épp az kell az érvelésükhöz.
A keresztények nem akarnak bizonyítani semmit, csupán el akarják hinni, hogy egy isten van, akit a nagybetűs Istennek neveznek. Nekik ennél nem kell több. Ha kéne, akkor már nem lennének keresztények.
Hát igen.
Milyen rosszul hangzana az, ha valaki azt mondaná magáról, ahelyett, hogy "én hívő keresztény vagyok", azt mondaná, hogy "én vakhívő keresztény vagyok".
Így aztán frankón összekeverik a hitet és vakhittel, és a végén már azt hiszik, hogy csak vakhit létezik, racionális hit az meg mégis micsoda?
válasza:A "racionális hit" olyan "játék a szavakkal", amelyekre tényszerű információkból következtetve juthatsz, és épp ezért nem "hit". Következtetés, elképzelés, a meglévő ismereteid extrapolációja egy lehetséges eredmény irányába.
Hogy a példádnál maradjunk:
"Hihetek például abban, hogy felvesznek az egyetemre, mert sokat készültem rá."
Nem kell "hinni" benne. Következtethetsz rá, számíthatsz rá, mert abból a tényből kiindulva, hogy "sokat készültél rá", van reális esélye, hogy "felvesznek az egyetemre", mivel pont a felkészülés az egyik kritikus alapja a felvételnek. Persze ha nem adod be jelentkezésit, akkor tévesen számítasz rá, viszont tudhatod, hogy ok-okozati összefüggés van a felvétel elmaradása és a jelentkezési lap be nem adása között.
A hit pont attól "hit", hogy hiányzik az egzakt, jól körülírható, ismert és megismerhető racionális alap.
Ahogy a hívők "hiszik" Isten létét, ugyanúgy hihetsz abban, hogy 4 év múlva, GMT szerinti március 21-én 17:00-kor dorgominoda városa felett kriptonodium kristályok fognak esni. A földön ilyen nevű város nincs, ilyen néven elem, vagy vegyület nem ismert, a földön kívüli élet létét pedig nem igazolták és nem cáfolták. Nincs tehát racionális alapja annak, hogy dorgominoda egéből kriptonodium hulljon, de annak sincs, hogy ez nem fog megtörténni. Ugyanígy nincs racionális alapja Isten létének, de cáfolata sincs. "Hinni" viszont lehet benne, aki akar, az hisz. Vakhitté akkor válik, ha a saját és mások életét ennek a "hitnek" rendeli alá valaki, és elutasít mindent, ami nem illik a hite által kialakított világképbe.
Hit az is, ha egy magát szkeptikusnak tartó ember azt mondja "Isten nem létezik", hiszen - mivel Isten létére vagy nem létére semmiféle tényszerű információval nem rendelkezünk - csak "hihet" abban, hogy Isten nincs. Vakhitté is válhat, ha az "Isten nem létezik" hit miatt másokat is meg akar győzni erről, vagy esetleg nekiáll templomokat rombolni.
válasza:Két lehetőség van: az egyik, hogy igazunk van, és valóban csak egyetlen igaz Isten létezik. A másik lehetőség, hogy elb@sztuk, és benéztük, méghozzá nem kicsit, de ezesetben legalább az egyiknél előnnyel indulunk.
Fifti-fifti alapon: ha jól sül el, akkor felesleges ezen idegeskedni. Ha rosszul sül el, akkor meg már teljesen mindegy, hogy idegeskedik-e az ember, vagy nem :)
válasza:Egyszerű a válasz:
ez az E G Y Isten megmutatta a hatalmát a Többi nem létező "istenek" felett.
amikor ez az Isten tett valamit, akkor a többi nem tudta megakadályozni!!!!!!!! Legen az az Ó korban, vagy a keresztény korban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!