Ha a Bibliát Isten ihlette, hogy lehetnek benne ellentmondások, tárgyi tévedések?

Kedves Filoszmen!

Amint te is tudod a Biblia tulajdonképpen egy iratgyűjtemény, amely 66 írásművet tartalmaz, ezek közül 39 eredetileg héber (egy egészen kis része arám) nyelvű, és Izráel népe körében keletkezett az i. e. XV. századtól az i. e. IV. századig, a többi 27 irat az őskeresztény egyház körében keletkezett az i. sz. I. század folyamán, eredetileg görög nyelven. Ráadásul a könyvnyomtatás feltalálásáig (XV. század) a bibliai iratok kéziratos másolatokban terjedtek. Tehát közel háromezer éven át kézi másolású iratok őrizték a szöveget és örökítették át az újabb és újabb nemzedékeknek. Még az i. sz. I. században íródott újszövetségi iratoknak is közel másfél évezreden át kellett ilyen formában fennmaradniuk.

Ekkora időtávolság mellett természetes, hogy az autografák, az eredeti kéziratok egyetlen bibliai könyvről sem állnak rendelkezésünkre. Kézenfekvő tehát az a feltételezés, hogy a gyakori másolás során akarva-akaratlanul is sokat torzulhatott a szöveg ennyi idő alatt. Ezért van, hogy a Bibliában vannak látszólagos ellentmondások és tárgyi tévedések, de ezek egyáltalán nem azok, amikre te utalsz ill. gondolsz.

Ráadásul a nagy jelentőségű ó- és újszövetségi kéziratleletek kritikai feldolgozása mára azonban már megtörtént, és ez lehetővé teszi a kérdés megnyugtató lezárását. A közvélemény azonban általában keveset tud a vizsgálatok eredményéről. Még ma is népszerű ellenvetés a bibliai tanítások komolyan vételével szemben, hogy naiv dolog azt hinni, hogy az egykori próféták és apostolok írásait olvassuk mai Bibliánkban. Lehetetlennek vélik, hogy a szöveg ennyi idő távolából pontosan fennmaradt volna.

A XIX. és XX. század kézirat-felfedezései és azok kiértékelése alapján megállapítható, hogy Isten üzenete, az egykori ihletett szerzők bizonyságtétele sértetlenül maradt ránk oly sok évszázad távolából. Ez annál inkább elgondolkodtató, mert nem természetfölötti módon őrződött meg így! A kéziratok története a korok körülményeinek megfelelő emberi történet: a romlandó anyagból készült autografák odavesztek a történelmi viharokban. A sok-sok másolásnál történtek elírások. Nyelvi, helyesírási, írásmódbeli különbségek is fennállnak. De ami a tartalmat illeti, az csorbítatlan maradt.

Érdekes, hogy éppen akkor, amikor az elfogult racionalista bibliakritika a csúcspontján volt, e kéziratleletek tanúskodtak a bibliai iratok szöveghűségéről. A szövegkritika a legbehatóbb vizsgálatokat végezte el, mintegy mikroszkóp alá helyezett mindent. De az eredmény így is a szöveg azonossága és megbízhatósága lett, teljes egyértelműség a tartalmat illetően.

"Szemben a több mint 5000 ma ismert újszövetségi kézirattal, és az ezret szintén meghaladó ószövetségi kézirattal és kézirattöredékkel, Homérosz Iliászának csak 643 kézirata létezik, Thulydides Peloponnesosi háborújának csak 8, Tacitus műveinek csak két kézirata van meg. A bibliai szöveg hitelességét illetően a bizonyítékoknak olyan bősége áll rendelkezésre, hogy egyértelműen kimondhatjuk: A keresztény ember kezébe veheti a teljes Bibliát és mindennemű kétely vagy habozás nélkül vallhatja, hogy az Isten beszéde, amely a lényeget érintő változás vagy károsodás nélkül adatott tovább nemzedékről nemzedékre az évszázadokon át."

(F. G. Kenyon: Our Bible and the Ancient Manuscripts).

Talán jó lenne, ha kifejtenéd, hogy pontosan milyen melléfogásokra gondolsz, és akkor meg tudnánk ezeket beszélni korrekt módon.

Üdv. Péter

Kedves Péter!

Most vannak elírások, vagy nincsenek a Bibliában?

Megváltozott a szöveg, vagy nem?

Bökd ki, ne csigázz!

Kedves tzolko!

Nem "csigáztam", hanem tárgyszerűen leírtam a tényeket. Minden kérdésedre megtalálod a választ a kommentemben, ha türelmesen és figyelmesen végigolvasod. Arról, hogy neked ez a kettő nem megy nem én tehetek... ;-)

Üdv. Péter

Kedves Filoszmen

8 Szűztől fog születni. (Olvassátok fel: Ézsaiás 7:14.) A héber bethú·lá′ szó jelent ’szüzet’, de az Ézsaiás 7:14-ben egy másik szó szerepel, az ‛al·má′. A prófécia szerint „a fiatal nő [há·‛al·má′]” fiút fog szülni. Mindazonáltal az ‛al·má′ kifejezés alkalmazható a szűz nőkre is, hiszen a Biblia ezzel a szóval utal Rebekára is a házasságkötése előtt (1Móz 24:16, 43). Máté ihletés alatt a görög par·the′nosz (’szűz’) szót használja, amikor arról ír, hogy hogyan teljesedtek be az Ézsaiás 7:14 szavai Jézus születésével kapcsolatban. Máté és Lukács evangéliumírók kijelentik, hogy Mária szűz volt, és a szent szellem által lett várandós (Máté 1:18–25; Luk 1:26–35).

Miért írja azt Máté, hogy ez „Jeremiás próféta által” lett megjövendölve? Máté napjaiban valószínűleg Jeremiás könyvét tették az első helyre abban a bibliai részben, amelybe Zakariás könyve is beletartozott. (Vesd össze: Lukács 24:44.)

Úgy tűnik, hogy azoknak a könyveknek a gyűjteménye, melyet ’a Prófétáknak’ neveztek, olykor nem Ézsaiás könyvével kezdődött, hanem Jeremiáséval (Máté 22:40). Tehát amikor Máté ’Jeremiást’ említi, valójában a Szentírás egy nagyobb részére utal, melyet az abban található első könyvről neveztek el. Ez a rész Zakariás könyvét is magában foglalta.

Ehhez hasonlóan Jézus ’Zsoltárokként’ utalt számos bibliai könyvre, melyeket Írásoknak is neveztek. Ezért amikor azt mondta, hogy be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva róla „a Mózes törvényében, a Prófétákban és a Zsoltárokban”, a teljes Héber Iratokra és az azokban található próféciákra gondolt (Lukács 24:44).

Egyesek kutatták, miért idézi Máté a Zakariás könyvét, holott szavait Jeremiásnak tulajdonítja (Máté 27:9; Zak 11:12). Úgy tűnik, hogy a későbbi próféták közül Jeremiást számították időben az elsőnek (és nem Ésaiást, mint a mai Bibliánkban); ennélfogva Máté, amikor Zakariásra úgy utalt, mint ’Jeremiásra’, bizonyára azt a zsidó szokást követte, amely szerint az Írásnak egy bizonyos részét azon rész első könyvéről nevezték el. Maga Jézus is alkalmazta a „Zsoltárok” elnevezést mindazon könyvekre, amelyeket „Írások” néven ismerünk (Luk 24:44).

Ezért kedves Kérdező.

Remélem tudtam segíteni, és várom az ígért írás szövegeket magam is, az ellent mondásokkal kapcsolatban.

Katy Weaver

Kutatásom eredményeként megtaláltam azt a két verset amit a kérdező még nem írt le a sabbat nappal kapcsolatban, a versek így szólnak

(Márk 15:42) 42 Mikor pedig már késő délután volt, és mivel előkészületi nap, azaz a sabbat előtti nap volt,

(János 19:31) 31 Előkészületi nap volt ekkor, ezért a zsidók, hogy a testek ne maradjanak sabbaton a kínoszlopon (mert annak a sabbatnak a napja nagy sabbat volt), arra kérték Pilátust, hogy töresse el a lábukat, és vetesse le a testeket.

Különbség nincs csak olvasásbeli rossz értelmezés.

azt tudnod kell kedves kérdező, hogy a zsidóknál Este 6. órakor kezdődik a nap és másnap este 6-kor végződik.

Így a nagy szombat előtti nap Pénteken este 6 óra előtti időben volt valamikor

Az egyikőjük úgy utal erre mint ami még nem történt meg, tudván hogy a törvény szerint úgy is így fogják tenni, a másik pedig úgy mint ami már meg történt.

ezért nyilván az egyik múlt időt használ amint láthatod is/ nagy szombat volt/ a másik jövő időt,

egyébként is a bibliában számos dolog úgy van leírva mintha megtörtént volna, pedig még várat magára.

Van ez azért, mert annyira biztos, hogy megfog történni, mivel Isten kimondta, mintha már beteljesedett volna.

Lásd:Jézus azt mondta egyszer, hogy Látta Sátánt leesni az égből, ami még nem történt meg akkor, hiszen még nem vetette ki, ám annyira biztos volt hogy meg fog történni, mintha már megtörtént volna.

Katy Weaver

Hát ez is csak arra jó, hogy az emberek ne akarjanak Isten által felállított erkölcsi értékek szerint élni.

De amikor az emberi törvények szerint valakit halálra ítélnek, meg elítélnek egy helytelenség miatt, ott nem támadnak emberi törvényeket.

Azt jogosnak tartják.

Isten azért hozta ezeket, hogy megóvja az embereket az erkölcsi hanyatlástól, lám hol vagyunk amióta nem büntetnek ilyet..

De hát éljetek az szerint, és akik meg Istennel értenek egyet azok meg úgy éljenek, nem kell itt kritizálni....

Katy Weaver