Daniel konyvenek profeciai egyertelmuek, vagy tobbfelekepopen is lehet ertelmezni oket?

Szia!

Én értem az első szótól az utolsóig, köszönöm, hogy elolvastad, és köszönöm a gratulációt is! ;-)

Üdv. Péter

A kérdező kérdésére válaszolva:

Három nagy állam alakult ki: Makedóniát Antigonosz uralta, Ázsiát Szeleukosz, Egyiptomot pedig Ptolemaiosz.

Ptolemaidák

Ptolemaiosz megszilárdította a hatalmat Egyiptomban beleértve Líbiát és Palesztinát. Utódait, a Ptolemaidákat (Ptolemaioszok) tisztelték a fáraók leszármazottaiként Egyiptomban.

Szeleukidák

A legnagyobb területet a Szeleukidák birtokolták. Ez az állam Mezopotámián át Indiáig húzódott. Ezt a hatalmas területet nem tudták az egész korszakon át egyben tartani. Befolyásoló tény volt, hogy sok fejlett város helyezkedett el a területükön, először a keleti részeken szakadoztak le térségek, majd az egész állam darabjaira hullott.

Antigonidák

A harmadik nagyobb egység az Antigonidák vezetésével jött létre Európában.

Ezen kívül számos kisebb, nagyobb önálló terület keletkezett.

Természetesen a legtöbb Görögországban és a gyarmatain.

Diadokhoszok

I. Szeleukosz Nikatór birodalma

Kasszandrosz királysága

Lüszimakhosz királysága

I. Ptolemaiosz Szótér királysága

Epirusz

Görög gyarmatok

De máshol is létrejöttek független államok és az állandó harcok következtében ezek területei állandóan változtak, itt meg kell említenem Judeát is, ami jól mutatja, hogy a marakodás következtében meggyengült három nagy egység is csak névleges volt, hiszen Judeában is azonnal megkezdődött a független állam szervezése, amiről a Biblia is tudósít és csak amikor időt szakíthattak rá, akkor sikerült újra fennhatóság alá vonni, viszonylag komoly hadjárat következtében, ami nem csak a zsidók, hanem a szomszédos kisebb államok ellen is irányult.

Kedves Péter!

Örülök, hogy "értelmes" vagy és ezért érted a próféciákat.

Mivel kissé lehűlt a kedvem, mert nem számítottam ennyire kusza összevisszaságra, elálltam szándékomtól, hogy megvitassam az egész Dániel történetet, de azért legalább néhány részletét közölhetnéd velem, kit értesz mondjuk ez alatt:

"Az első olyan, mint az oroszlán, és sas szárnyai valának. Nézém, míg szárnyai kitépettek, és felemelteték a földről, és mint valami ember, lábra állíttaték és emberi szív adaték néki."?

Vagy mondjuk a többi állaton? Daniel7

"elálltam szándékomtól,

hogy megvitassam az egész Dániel

történetet, de azért legalább néhány

részletét közölhetnéd velem, kit értesz

mondjuk ez alatt:

"Az első olyan, mint az oroszlán, és sas

szárnyai valának. Nézém, míg szárnyai

kitépettek, és felemelteték a földről, és

mint valami ember, lábra állíttaték és

emberi szív adaték néki."?

Vagy mondjuk a többi állaton? Daniel7"

Ez az állat Babilont jelképezi. :-) Megfelel az álló szobor aranyfejének melyet Nabukodonozor látott álmában. Azért ábrázolja Babilont sasszárnyú oroszlán, mert pontosan ilyen formájú szobrok álltak a Babiloni Palota kapui előtt.

Mit jelent a sasszárnyak kitépése?

Arra a titokzatos incidensre utal, amikor Nabukodonozor felfuvalkodottságát Isten hét időig tartó őrültséggel ítélte meg. A kitépett sasszárnyak Nabukodonozor hatalmától való megfosztását jelképezik. Mikor végül helyreállt Nabukodonozor, többé nem állatra, hanem emberre hasonlított. Az első állat amelyet Dániel látott, a saját korára, Babilon idejére vonatkozott.

Szerintem új szektát kellene alapítanom, mert én máshogyan értékelem.

A szárnyas oroszlán csakis San Marcót jelezheti, Velence közismert védő jelképét és a letört szárnyak nyilván hatalmának elvesztésére utalnak.

Az utolsó oroszlán Mezopotámiában a Gilgames eposzban szerepelt, ekkoriban észak Afrikában csupán a núbiai oroszlán leledzett, ami hegyi állat volt, az Atlasz lejtőin élt Marokkó felé.

A szárnyas oroszlán ezért Babilont aligha jelentheti, hiszen ott talán nem is ismerték az oroszlánt és a szárnyak elvesztésére adott magyarázatod sem frappáns, de azért mindenesetre köszönöm a felvilágosítást.

Esetleg a többi állatról ír valaki?

Ez megtörtént történelmi esemény.:-)

Részletesebben:

"És esztendők múlva szövetkeznek, és a déli király leánya az északi királyhoz megy, hogy békéltessen, de a kar erejét meg nem tarthatja,"

Dél (azaz Egyiptom) királya

II. Ptolemaios Philadelphus(285-246), diplomáciai kapcsolatainak megszilárdítása céljából, Észak (azaz Szíria) királyához Antiochos Theososhoz(261-246) akarta adni lányát, Berenicét. Antiochos azonban már házas volt. Ptolemaios azonban addig erőltette Antiochost míg az akarata ellenére elvált feleségétől Laodice-től és elvette az egyiptomi hercegnőt Berenice-t.

"de a kar erejét meg nem tarthatja,"

Itt a leányról, Berenice-ről van szó, hogy ő nem tudja megőrizni a hatalmi pozicióját.

Azért mert Antiochos nem tudta elfelejteni korábbi feleségét, így amikor újdonsült apósa Ptolemaios i.e. 246-ban betegség miatt meghalt, Antiochos visszahozatta Laodice-t (korábbi feleségét) királyi palotába. Laodice azonban várta a bosszúra alkalmas időt, és még abban az évben i.e. 246-ban, meggyilkolta Antiochost, Berenice-t, és a fiúkat:

"és ő sem áll meg(Dél királynője), sem az ő karja(hatalma), hanem kiszolgáltatják őt és az ő kísérőit és az ő nemzőjét(férjét) és azt, aki őt egy ideig gyámolította(fiát)."

Ezután Laodice csellel saját fiát emelte Szíria trónjára, hogy rajta keresztül ő maga uralkodhasson.