A küzdelmes, eredményes, lélek és jellem erősítő emberi létnek, hogy lehet alternatívája a " menyország "?

Nincs folyamatos boldogság, hiszen az azonos állapotban elvész a pillanat gyönyörűsége, ha nincsenek hétköznapok, elvész a hétvége varázsa, pihenése, kikapcsolódása. Ha nem kell valamiért megküzdeni, megdolgozni, akkor igazán nem kötődik hozzá semmi, nem érzi magáénak az ember. Hogy lehet boldog az ember, ha folyamatos " boldogságban" van, azaz folyamatosan ugyanabban az állapotban? Ebből az következik, hogy a folyamatosságban hamar megszűnik az érzés nagyszerűsége, egyedisége, a pillanat nagysága és helyét átadja az unalom, a csömör. Ilyen szempontból és ismerve az emberi " lelket", a " menyország" lenne egy idő után a legunalmasabb hely. Ebben mi a vonzó?