Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Érzi-e azt valaki, hogy bele...

Érzi-e azt valaki, hogy bele lett kényszerítve az istenhitbe, illetve ezt teherként éli/élte meg? (Bővebben kifejtve alant)

Figyelt kérdés
Megszületünk. Még nem eszmélünk rá a világra. Fogunk, tapintunk, érzünk, de nincs kialakult képünk semmiről, nem is lehet. Ha ebben az időszakban kezdi el valaki gyermekét nevelni az istenhitre akkor nem félő-e, hogy később csak azért fog hinni, mivel valamilyen szinten az előbbiekből következően kialakulatlan észlelés és világkép nélkül korlátok közé lett szorítva? Nem tudja még különválasztania jót a rossztól, Istenről még fogalma sincs, de már erre van nevelve. Ezeket a kereteket később át tudja törni vagy csak a szülei hatására lesz vallásos? Mivel így szocializálódnak később sem létezik számukra más valóság, így válnak magukba záródottabbá, izoláltabbá és nem fejlődnek autonóm egyéniséggé csak a mikrovilágukból magukkal hozott eszmerendszer aspektusából közelítenek meg később is mindent. Bezárkózunk a saját testi-lelki világunkba vagy rabok leszünk? Időnként ki tudunk-e törni a ketrecből és önmagunkat és környezetünket egyre tudatosabban értelmezni? Volt-e már valaki olyan helyzetben, amikor érezte vallásos neveltetéséből ki kell törni, de nem tud. Lázadt, behódolt, tűrt, elfogadott.
2014. júl. 2. 00:39
 1/10 anonim ***** válasza:
69%
Én már találkoztam olyan felnőtt emberrel, akit a szülei belekényszerítettek az ateizmusba, és felnőtt korában lett Isten-hívő. Ő az ateizmusból tört ki.
2014. júl. 2. 06:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:

Nevelésfilozófiából mi úgy tanultuk, hogy ellentmondásos, aki úgy gondolja, hogy nem kellenek elvek, világképek a neveléshez. Ugyanis ha nem mutatok neki világképet, akkor az is egy elv. :)) Világnézeti semlegesség nem létezik.

A vallási nevelés nem jelentheti azt, hogy bezárkózik minden más felé. Ez ellent is mond a keresztény nevelésnek, mely nem tiltja más irányzatok megismerését, sőt szorgalmazza is, hiszen ezek ismerete nélkül nem érthető meg az ember. A másfajta gondolkodás nem ismerete ugyanolyan veszélyes, ha nem keresztényekről beszélünk: én gyakran tapasztalom ateistává neveltektől, hogy vallásilag teljesen tudatlan. Tehát ez nem csak a vallásosak jellemzője.

A különbség ott van, hogy létezik keresztény/konzervatív és liberális gondolkodás. A keresztény úgy gondolja, hogy léteznek olyan erkölcsi alaptörvények, melyek minden emberre igazak, így azok szerint érdemes nevelni. A liberális tagadja ezeket és azt mondja, hogy legyünk "értéksemlegesek", ami ahogy az elején kifejtettem, szerintem ellentmondásos és nem létező fogalom, de ez most mindegy. Én úgy tapasztaltam, hogy az alapvető emberi értékek mentén érdemes nevelni, ezért így is fogok tenni, a liberálisban meg legyen annyi tolerancia, hogy ezt elfogadja. Én meg keresztényként szintén elfogadom, hogy mint ember, joga van másképp gondolkodni.

2014. júl. 2. 11:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
100%
Ugyan ez volt nálam is, de én simán ki tudtam törni... Szerintem az egyén akaraterején és önbizalmán múlik minden.
2014. júl. 2. 11:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:

#2 "Világnézeti semlegesség nem létezik."

Pontosan! Szerintem úgy lenne jó, ha már általánosban megtanítanák SOK vallás és filozófia alapjait, majd középiskolában ezt folytatnák. Aztán válasszon. Addig meg az állam ne semleges legyen -olyan nincs-, hanem igyekezzen olyan alapokat adni, amire aztán lehet építkezni szinte bármilyen későbbi esetben. A legtöbb vallásnak hasonló alapelvei vannak, mint szeretet, mások tisztelete, egymás lehetőség szerinti nem zavarása / korlátozása / bántása, segítségnyújtás, felelősségvállalás, stb. Ilyesmiket mindenütt megtalálni, még a hinduknál is.


A baj az, hogy sokan olyan családba születnek, ami nem elég nyitott, és valamilyen fajta fanatikus közegben maguk is azzá válnak. Ha már korán megkapnának egyfajta tudást, könnyebb lenne átlépniük saját családjuk / környezetük fanatikus, beteges hatásain.

2014. júl. 2. 11:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:

Előző,persze ez jó lenne,mármint hogy suliba mindegyik vallásról szó essen, bár nem tudom mit szólnának hozzá a szülők.

Na és melyikek lennének azok a vallások,az is kérdés.

2014. júl. 2. 14:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 A kérdező kommentje:

Kedves Válaszolók!


Köszönöm szépen a hasznos kommenteket. Valóban van a vallási fanatizmus pont ezt is ki akartam hozni a kérdésem által.

Felelősségtudat, segítségnyújtás, szeretet, mások tisztelete, odanyújtom a kezem a bajba jutottakért, fontos az etika és a morál.

Ugyanakkor néhányan különböző zenei irányzatokat az ördög hatalmának tartanak. Nem ítélkezem a homoszexuálisok felett, hiszen a saját életük. Ha nyíltan csinálják az már más kérdés, de amíg belső zárt térben nincs vele problémám. Az utcákon történő bandázás már szintén távol áll tőlem, de elfogadom mint a társadalom egyik szegmensét. Sőt, megértem, miért teszik ezt, mi ellen, hiszen ez mindig jelen volt. Lázadás? Amíg van fennálló hatalom addig tiltakozás is.

Ezek evidenciák. Ugyanakkor rengeteg keresztény ember lázad a testiség explicit megjelenítése ellen nem tekinti úgy mint mint egy korrajzot. Olvasás sem kell néhánynak csak, amiket a szent könyvben megírnak pedig néha kiemel, átemel valami magasabba, kifelé a hétköznapokból.

Azaz szerintem a korlátlan liberalizmus nagyon nem jó, de a túl leszabályozottság sem. Hagyni kell a lelket kifejlődni.

Emily Dickinson amerikai költőnő pont azért nem tudott soha kiteljesedni, mivel soha nem tudott leválni arról, amit a családból hozott.

2014. júl. 2. 15:05
 7/10 anonim ***** válasza:
A helyesen nevelő keresztény szülő semmit nem erőltet a gyermekére. A szeretetben NINCS erőszak.
2014. júl. 2. 15:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
Már hogy ne lenne:) Hiszen a szeretet se ugyanaz mindenkinek...Az egyik azt hiszi jót tesz a másikkal,miközben meg nem, tiszta szeretetből..
2014. júl. 2. 16:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:

Hát engem nagyanyám hurcolt magával mindig templomba, amikor kisgyerek voltam és rohadtul nem láttam neki semmi értelmét.

Hideg volt, szürke volt, kényelmetlen volt és tele volt az egész mormogó öregasszonyokkal, akik tök feketébe voltak öltözve. Mint valami sátánista szertartás.

Aztán jött a kötelező elsőáldozás, majd később a bérmálkozás, mert hát fontos volt az öregasszonynak, hogy ezeket letegyem, anélkül élni és lélegezni nem tudott volna, hogy én ne járjak a szutyok templomba.


Azóta is utálom az egészet.

2014. júl. 2. 17:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
Én egyházi általános iskolába jártam, de nem lettem vakbuzgó hívő, sőtt vallásos sem vagyok. A szüleim sem vallásosak, csa az iskolában jártam templonba. Minden reggel istentisztaelettel kezdődött, aztán heti 3 hittanóra. Én nem hiszek istenben, de az öcsém, aki ugyan így nevelkedett mélyen vallásos. Fontos szerepe van a környezetnek, de az ember gondolkodásmódjátol is függ.
2014. júl. 18. 14:49
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!