A hit védelemre szorul?
A minap olvastam itt egy kérdést a hitvédelemmel kapcsolatban. Meglepődtem már a kérdés fölvetésén is, mert számomra elképzelhetetlennek tűnt a hit védelme. Azután a válaszadók között találtam olyat aki belinkelt hitvédelmi oldalt.
Az én saját véleményem: a hit mércéje a tapasztalható valósággal való összhang. Abban nem érdemes hinni, ami ellent mond az általunk megtapasztalható valóságnak. Ezen belül még mindig elég nagy választási szabadsága van az embereknek. Aki tudatában van annak, hogy a hite érzelmi alapon, a megfelelő mennyiségű és minőségű tapasztalatok és tények hiányában alakult ki, annak az így kialakult hitét nem lehet megingatni légből kapott beszéddel. Aki viszont ennek nincs tudatában, vagy mondjuk akinek a személyes hite ellent mond olyan tapasztalható tényeknek amiket eddig ő nem tapasztalt meg, annak inkább örülnie kellene hogy az új tények megismerése után felülvizsgálhatja és tökéletesítheti a hitét. Nem tudok elképzelni olyan hitet, ami védelemre szorulna.
Kivéve persze az olyan emberek hitét, akik nincsenek tudatában a hit mibenlétének, és akiket érzelmi befolyásolással vettek rá hogy higgyenek valamiben. De az ő esetükben szintén nem a hitüket kell megvédeni, hanem a hitük alapjául szolgáló érzelmekre és tapasztalatokra kell nagyobb tudatosságot kialakítani abból a célból, hogy növekedjen az önállóságuk és később saját maguk tudják eldönteni hogy miben akarnak hinni vagy miben nem.
Szóval a kérdés: a hit védelemre szorul? Valaki tud mondani olyan esetet, ahol magát a hitet kell megvédeni? (És pl. nem a személyt aki hisz.)
válasza:Tulajdonképpen igazad van, a vallás igazságai mit sem érnek, ha csak szavakon, emberi bölcsességen, s nem Isten erején alapulnak. Nem nagyon hiszem, hogy bárki is meggyőződést váltana mondjuk itt a GyK-n zajló hitvitákon. A meggyőződés általában nem intellektuális belátáshoz kötődik, hanem egy mélyebb élményhez.
Mindazonáltal az embereket izgatja, ha valami kisebb-nagyobb mértékben ellene mond a hitének, s szeretné ezeket az idegesítő tényezőket kiiktatni, a helyére tenni. A hitvédelem csak egy megerősítés, észérvek felvonultatása a hit mellett, de önmagában aligha fogja bárkinek a hitét is megvédeni, vagy pláne másokat meggyőzni.
válasza: válasza:A hitvédelem a görög apologetika fordítása, maga a görög kifejezés egyébként nem tartalmazza a hit szót, pusztán védelmet, védekezést jelent.
A lényege az, hogy megpróbálja filozófiai módszerekkel bebizonyítani, hogy a hit tanai nem mondanak ellent a józan észnek.
A személyes tapasztalatok nem hinném, hogy minden esetben lehetségesek. Például a keresztények abban hisznek, hogy a világot Isten teremtette. Erről nyilván nincs senkinek személyes tapasztalata.
Meg eleve a világot az ember nem pusztán tapasztalatok, hanem elvont gondolkodás útján ismeri meg, ezért a hitről is kell gondolkodni értelemszerűen, ahogy bármi másról.
válasza:Ami azt illeti, nagyon is elmúlhat a hit, ha felnyitják az emberek szemét.
A Depositum hu oldalról elolvastam az antikatolikus állítások elleni általános tanácsokat, amiket kiválónak tartok, hozzátéve, hogy ugyanezt kiterjeszthetik a hitük állításaira is, mert mint módszer egyáltalán nem rossz, a legjobb, ha a vérévé válik minden értelmes embernek.
Megnéztem még a kerülendő filmek listáját és tisztára paff lettem. Az rendben, hogy a rémálom az Elm utcában nem ajánlatos, én sem ajánlom senkinek, na de a többi, amelyek között szép számmal van remek és szórakoztató, ráadásul vallásilag szerintem teljesen semleges film is, miért?
Hát esetleg Jézus élete, amit nem láttam én sem, mert nem érdekel az ilyesmi, hiszen ugyan mit tudhatnak egy legendás lényről, erre tényleg kár az időt pocsékolni, szóval az lehet, hogy másképp van bemutatva, mint az egyház tanítja.
A hupikék törpikék viszont miért van idexen, fel nem foghatom?
> A hitvédelem a görög apologetika fordítása, maga a görög kifejezés egyébként nem tartalmazza a hit szót, pusztán védelmet, védekezést jelent.
Köszönöm, a származását nem ismertem. Nyilván ettől még a szó jelentése nem egyértelmű. Mint kiderült, számomra a hit védelmét, mások számára a vallás védelmét jelenti. Eleve a kérdést rosszul tettem föl - mentségemre legyen mondva hogy nem ismertem a szó másik jelentését.
Az már értem, hogy a vallásos értelemben vett hitvédelem (az én fogalmaim szerinti vallás védelem) mit jelent, és hogy egy szubjektív vallásos nézőpontból tekintve szükségesnek látszódik.
A vallástól független hit védelmének szükségességéről nem vagyok meggyőződve.
> A lényege az, hogy megpróbálja filozófiai módszerekkel bebizonyítani, hogy a hit tanai nem mondanak ellent a józan észnek.
A józan ész sem filozófián alapul, hanem tapasztalaton (esetleg kollektív tudáson ami nem személyes, hanem kollektív tapasztalatból származik). A filozófia és a logika használható arra, hogy belássuk az általunk fölállított fogalmi és gondolati rendszerekben rejlő ellentmondásokat. Az ellentmondásmentességet nem lehet belátni filozófiai módszerekkel. És ami a fontosabb: a valósággal való összhangot (ami számomra a hit mércéje) szintén nem lehet belátni vele. (És szerintem ez sokkal fontosabb mint az elméleti síkon belátott ellentmondásmentesség.)
> A személyes tapasztalatok nem hinném, hogy minden esetben lehetségesek. Például a keresztények abban hisznek, hogy a világot Isten teremtette. Erről nyilván nincs senkinek személyes tapasztalata.
Ezzel teljes mértékben egyetértek. Éppen a tények hiánya miatt nem nevezzük tudásnak.
> Meg eleve a világot az ember nem pusztán tapasztalatok, hanem elvont gondolkodás útján ismeri meg, ezért a hitről is kell gondolkodni értelemszerűen, ahogy bármi másról.
A fizikai világot fizikai tapasztalat útján ismerjük meg. A tudósok szoktak fölállítani mentális síkon modelleket, amiket a tapasztalatok alapján hoznak létre. Ezután elméleti síkon megvizsgálják a modellt. Valóban, elvont gondolkodást használnak arra hogy hibákat keressenek benne, illetve hogy a modell alapján előre jelezzék a valós világ viselkedését és azok eseményeit. De az elvont gondolkodás soha nem forrása a tudásnak, mint ahogy a logika és a filozófia sem. Ezek csak eszközök a megismerés folyamatában. A valódi tudás mindig tényeken és tapasztalatokon alapul. Filozófiai és pusztán logikai alapokból kiindulva nem lehet megismerni semmit.
A hit (legtöbbször érzelmi alapú) elfogadás a megfelelő mennyiségű és minőségű tények rendelkezésre állása nélkül. Az érzelmi és a gondolati síkon a tudomány csődöt mond, mert az érzelmeket és a gondolatokat nem lehet objektív módon vizsgálni. Legfeljebb azok fizikaira gyakorolt hatását, de sokszor azt is csak speciális (nem életszerű) körülmények "megrendezésével". Egyetértek veled abban, hogy a hitről érdemes gondolkodni. Azért mert a hit is a valós világ része, ezért érdemes megismerni. Ha nem is lehet megalapozott, tényszerű ismereteket szerezni róla, akkor is muszáj valamilyen álláspontot, véleményt megfogalmazni róla. Aki nemlétezőnek veszi a hitet, az a valóság egy fontos részét hagyja figyelmen kívül, és ezzel saját valóság felfogását korlátozza.
De a hitről való gondolkodás nem egyenlő a hit védelmével. Egy konkrét ember konkrét hite szorul védelemre? Vagy bármelyik ember bármelyik hite? (Nem konkrét vallás szempontjából, hanem egy annál jóval objektívabb nézőpontból szemlélve.)
válasza:Igazából a magyar fordítás a hitvédelem, az eredeti szó az apologetika. Ez igazából a teológiának egyik ága, mely azokkal a kérdésekkel foglalkozik, melyek megkérdőjelezik a hit szükségességét és azokra ad választ. Én úgy értelmezem, hogy a célja ezzel a keresztény tanítás védelmezése, mert sokszor igenis támadásoknak van kitéve, és ezekre válaszolni kell.
Egyébként a hitvédelem egy elég régi dolog, már a II. században az egyházatyák is foglalkoztak vele, mikor mindenféle eretnekmozgalom már támadta az egyetemes hitet.
válasza:Elég érdekes gondolatot vetettél fel. A vallás intézményesült hit, egy közösség, ahol azonos hitű emberek tömörülnek csoportba, illetve ahol formálható embereket igyekeznek ránevelni a saját hitükre. Ebben az esetben a hitvédelem szükségszerű, hiszen egy konkrét ember hitének megrendülése közösségi érdekeket sért. Tehát ezt el kell kerülni, a közösség törekszik rá, hogy a tagjait megtartsa.
Ellenben nem létezik a közösségi érdeksérelem, ha valaki nem vallási közösség tagjaként vall valamilyen hitet. Arra gondolok, amikor valaki teljesen a saját belátása szerint jut valamilyen nézetre. Ez esetben a hitvédelem csak azt jelenti, hogy az illető védi a saját álláspontját. Ez már a pszichológia tárgykörébe vezet minket. Az emberi egó mindig előfeltételezi, hogy igaza van, és ehhez ragaszkodik. Mindenki megpróbálja megvédeni előbb a saját aktuális álláspontját, mielőtt átveszi másét, ez pedig adott esetben szintén hitvédelemhez vezethet.
Az az eset, hogy egy ember teljesen nyitott a világra, és kizárólag építő jellegű, logikailag és tudományosan helytálló álláspontokkal találkozik, amik miatt felül kell bírálnia a saját korábbi, hibásnak bizonyult meggyőződését, csak egy elég ritka és speciális eset. Mindenesetre az egyén egója dönti el, hogy meghajol-e az elsöprő erejű érvek előtt, vagy kétségbeesett önigazolási kísérletekbe bocsátkozik.
Az azonban sokkal gyakoribb, és életszerűbb helyzet, hogy az egyén eredeti álláspontja is jól védhető, az ellentétes álláspont is támadható, ezért mérlegelni kell, és kvázi hitvédelmi téziseket kell felállítani a saját meggyőződés védelmében. Az ellenkező álláspont próbája, hogy átjut-e a hitvédelem szűrőjén.
válasza:Szánalmas ez az önbizonygató vergődés, amit produkálsz! A hitvédelem csupán egy kifejezés, ami a keresztény hit más világnézetekkel (felfogásokkal) szembeni igazolásának a tudományát jelenti.
Ha teszem azt, egy asztrobiológusnak belső meggyőződése, hogy a Földön kívül máshol is létezik értelmes élet a világegyetemben, akkor kénytelen szubjektív észérveket felsorakoztatni a más véleményen lévők elképzeléseivel szemben.
„...értem amit írsz és meg is értem, de amiről te írsz az nem hitvédelem hanem vallásvédelem.”
A vallás (minden vallás) istenigazából szőröstül-bőröstül a hitre épül, sőt belőle fakad, ami eleve lehetetlenné teszi, hogy a két fogalmat külön kezeljük, te nagyokos.
„A vallástól független hit védelmének szükségességéről nem vagyok meggyőződve.”
És ennek mi köze van a témakörhöz (no meg a belinkelt weboldalhoz), elárulnád?
> A vallás (minden vallás) istenigazából szőröstül-bőröstül a hitre épül, sőt belőle fakad, ami eleve lehetetlenné teszi, hogy a két fogalmat külön kezeljük, te nagyokos.
Két külön szavunk van rá. Ez két külön fogalom, eltérő jelentéssel. Ez tény! Ráadásul személyeskedsz aminek meg semmi köze nincs a kérdéshez és nem tárgyilagos.
> „A vallástól független hit védelmének szükségességéről nem vagyok meggyőződve.”
> És ennek mi köze van a témakörhöz (no meg a belinkelt weboldalhoz), elárulnád?
Azt látom, hogy te nem érted. De föntebb már kifejtettem, hogy a "hitvédelem" szó vallásos jelentését korábban nem ismertem, és hogy emiatt nem értettem meg más vallásos ember eltérő nézeteit. De miután megtudtam hogy a vallásos értelemben vett "hitvédelem" a vallás hittételeinek a védelmét jelenti (és nem az ember személyes hitének a védelmét) akkor megvilágosodtam. És most már értem azt a részét, hogy egy vallásos ember miért mondja, hogy szükség van rá. A másik részében még nem foglaltam állást, de kételkedem.
A személyeskedő hozzászólásokra a jövőben nem fogok reagálni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!