A Biblia szerint van személyisége az embernek?

A szabad akarat paradoxon alapján nincs.

Eszerint Isten előre elrendelt mindent, tehát az ember is egy előre megadott séma alapján él és cselekszik, de mégis ő azt állítja, hogy megadta nekünk a szabad akaratot, ami ebben a kontextusban egy hazugság, hisz nem tudunk olyat tenni, ami az ő "ütemtervével" szembe tudna menni, hisz már előre le van írva minden lépésünk. Ezért paradox ez a dolog, mert egyik állítás agyonüti a másikat.

A vallás maga egy olyan közösségi erő, ami az adott társadalom, vagy csoport kohézióját segíti elő és tartja fent. Mivel egy közösség akkor tud dinamikusan működni, ha egy adott terv szerint cselekszik, így az egyén saját döntései (az egyéniség) ilyen szempontból káros. A kommunizmus, tehát a tökéletes rendszer is ezen alapul, csak épp ott bukik meg, hogy az ember nem hódol be, mert van akarata és személyisége. A vallás is csak egy rendszer, ami a jó működés érdekében elvárja, hogy mondj le a személyiségedről és kövesd az adott vallás szabályait, annak ellenére, hogy mondjuk zsidó létedre ennél azért sonkát, vagy muszlimként innál páleszt.

Igen van.

Ezért ember az ember, hogy személyiség. :)

Ahányan vagyunk a Föld kerekségén mind más-más személysiég vagyunk. Már a kisgyermekekben is megmutatkozik személyiségük, nyugodtak, vagy temperamentusak, a szeretö szülök tudják szépen formálni a gyerekeket, hogy ne legyenek önzök, legyenek segítökészek, szeressék a tisztaságot a rendet, legyenek felelösségtudók, szorgalmasan tanulják a leckét az iskolába stb.

Egyik szülö sem mondja, no fiam lányom lusta személyiség vagy, nem baj, én kitakarítom a szobádat, leírom a leckédet.

A Biblia sokat beszél a személyiségröl, arról is hogy a rossz tulajdonságainkpn dolgozzunk.

Például a Példabeszédek 1:32: "Mert a tapasztalatlanok elpártolása öli meg öket, és az ostobák könnyelmüsége pusztítja el öket".

Tehát ha könnyelmüek vagyunk, pórul járunk.

A személyiségén mindenkinek dolgozni kell. Nem mondhatom én már ilyen ideges vagyok, nem mehetek felpofozni a szomszédot, nem sértgethetem mert még a világi törvény is büntet ezért.

Az utolsó kérdésedet nem értem.

Az életben keress rá utalásokat, ne egy könyvben keresgélj.

Igen, van személyiségünk, máshogy van mindenki bedrótozva (egyedi neuronhálózat).

A kereszténység arról szól, hogyan találd meg magadban a jót, és vesd ki magadból a bűnt.

Nyilván, ha te szeretsz mondjuk lopni, vagy irigykedni, vagy önző vagy, stb., a Biblia tanítása nem fog segíteni eme személyiségjegyek kibontakoztatásában. Ha erre vágysz, olvasd amerikai üzletemberek önmegvalósításról szóló könyveit.

pl:(Róma 12:1, 2) . . .. 2 És ne szabjátok magatokat többé ehhez a világrendszerhez, hanem változzatok át elmétek újjáalakítása által, hogy próbatétellel megállapíthassátok, mi az Isten jó, elfogadható és tökéletes akarata.

A Róma 12:2-ben használt és „átalakulni” szóval fordított kifejezés a görög me·ta·mor·pho′o szóból származik. Teljes változást, átalakulást jelent, hasonlót ahhoz, amikor egy hernyó pillangóvá változik át. Ez annyira tökéletes, hogy a Biblia a személyiség megváltozásáról beszél. Egy másik bibliaversben ezt olvassuk: „Vetkőzzétek le a régi egyéniséget szokásaival együtt, és öltsétek magatokra az új egyéniséget, amely pontos ismeret által állandóan megújul annak képmására, aki teremtette azt” (Kolossé 3:9, 10).

Jézus, a keresztény személyiség legsikeresebb építője szemléltetésekkel és kérdésekkel érte el a szíveket (Máté 17:24–27; Márk 13:34).

„Újuljatok meg az elméteket működtető erőben, és öltsétek magatokra az új egyéniséget” (EFÉZUS 4:23, 24, NW).

A Teremtő figyelembe vesz mindetm de azt is tudja, hogy az ember tud változtatni, mert akkor nem kért volna ilyet, s sokan bebizonyitották, hogy lehet a személyiséget változtatni, pozitiv vagy negativ irányba, az egyénen múlik.

Arra sok példa van a Bibliában, hogy Isten vagy Jézus előre látja, hogy az ember mit fog tenni egy adott szituációban. Pl. Péter megtagadja Jézust, vagy Júdás elárulja. Ez nem jelenti azt, hogy Jézus idézte volna elő ezeket a döntéseket, bár Péternek megmondta, hogy mi fog történni. Az akkor nem hitte el, mégse tudott máshogy cselekedni.

Szerintem amíg az ember nem tudja a jövőjét, dönthet önállóan, van szabad akarata, személyisége.

Örülök, hogy feltetted ezt a kérdést, mert sok félreértés van e körül a téma körül, a Biblia helytelen értelmezéséből kifolyólag.

A bibliai eleve elrendelés helyesen fordítva előre ismerést jelent. Tehát nem úgy van, hogy Isten előre megírja a forgatókönyvet, aztán kiosztja a szerepeket, és nincs más választásod, eleve el van rendelve a sorsod, hanem ELŐRE TUDJA, hogy Te melyik élethelyzetben mit fogsz cselekedni, és EZT, amit Te a saját döntéseddel, saját meggyőződésedből megtettél BEÉPÍTI az Ő saját tervébe, ami valóban (ahogy fogalmazott az egyik hozzászóló) Isten eredeti tervét viszi előre, de még akkor is, ha Te rosszul döntöttél valamiben. Isten eredeti terve pedig az ember megváltása és örökléttel való megajándékozása, a bűn végleges eltörlése.

Van tehát az embernek önálló, szuverén személyisége, és önálló akarata, valamint önálló döntési képessége, ami pedig a legnagyobb kincse. Ezt kérdőjelezték meg sajnos a középkor folyamán hatalmukat féltő egyházi személyek, és igyekeztek megfosztani az embereket saját szabad akaratuktól. Ezért volt nagy dolog amikor Luther annak idején szembe mert szállni a pápasággal a lelkiismeretre hivatkozva. De ugyanezt a visszaélést követték a kommunista vezetők, és minden diktatúrának ez a fő eszköze.

A második kérdésedre válaszolva Isten a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi a Te saját döntésedet, személyiséged gyenge vagy erős vonásait, hagyja, hogy azt tedd amit szeretnél, viszont figyelmeztet, hogy minden döntésednek pozitív vagy negatív következménye lesz. Ugyanis az ember nem csak fizikai, hanem lelki törvények alapján is működik, és ha megszegi a lelki működés törvényeit, annak messze ható következményei lesznek.

Erre való utalás a Bibliában: "Bizonyságul hívom ellenetek ma a mennyet és a földet, hogy az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod." (5Móz 30,19)

Ebből is látszik, hogy Isten nem azért büntet, mert egy kényúr, hanem a saját törvénye őt is köti, kötelezi a következmények érvényesítésére. Figyelembe veszi a Te döntésedet, de ha az nem a jó irányba hat, akkor nem tudja támogatni, mert nem cselekedhet saját törvényével ellentétesen. Ezért kéri, hogy cselekedd a jót, és élni fogsz!

Egy másik szép példa személyiség figyelembe vételére: "Az Úr pedig beszéle Mózessel színről színre, a mint szokott ember szólani barátjával; és mikor Mózes a táborba visszatére, az ő szolgája az ifjú Józsué, Núnnak fia, nem távozék el a sátorból. És monda Mózes az Úrnak: Lásd, te azt mondod nékem, vidd el ezt a népet, de nem mutattad meg nékem kit küldesz velem; pedig azt mondtad nékem: név szerint ismerlek téged, és kedvet találtál szemeim előtt. Most azért ha kedvet találtam szemeid előtt, mutasd meg nékem a te útadat, hogy ismerjelek meg téged, hogy kedvet találhassak előtted. És gondold meg, hogy e nép a te néped. És monda (az Úr): Az én orczám menjen-é veletek, hogy megnyugtassalak? Monda néki Mózes: Ha a te orczád nem jár velünk, ne vígy ki minket innen. Mert miről ismerhetjük meg, hogy én és a te néped kedvet találtunk előtted? Nem arról-é, ha velünk jársz? Így vagyunk megkülönböztetve, én és a te néped minden néptől, a mely e földnek színén van. Monda azért az Úr Mózesnek: Megteszem ezt is a mit kívántál; mert kedvet találtál szemeim előtt, és név szerint ismerlek téged. És mondá Mózes: Kérlek, mutasd meg nékem a te dicsőségedet. És monda az Úr: Megteszem, hogy az én dicsőségem a te orczád előtt menjen el, és kiáltom előtted az Úr nevét: És könyörülök, a kin könyörülök, kegyelmezek, a kinek kegyelmezek." (2Móz 33,11-19)

A probléma tehát nem a Biblia tanításában rejlik, hanem abban, hogy egyházi vezetők a tömegek feletti hatalom gyakorlása érdekében torz módon közvetítik annak mondanivalóját.