A nemi betegségeket azért találta ki Isten hogy ne szeretkezzünk mindenkivel össze-vissza?

A nemi betegségek nem csak akkor terjednek, ha össze-vissza szeretkezel mindenkivel. Akkor is terjed, ha csak egyetlen emberrel szeretkezel, és az pont fertőzött. Esetleg el lehet kapni közös törölköző használatával, vértranszfúzióval, vagy a gyerek örökölheti a fertőzést az anyjától. Ha ez Isten műve, akkor megint ugyanabba a hibába esett, amibe mindig, mégpedig hogy nem gondolt arra, hogy a "büntetés" miatt ártatlanok is szenvedni fognak.

Pardon, Istennek mindig igaza van, mert ő mondja meg, mi az igazság, és ezen kívül mindig a legbölcsebb, legjobb, legcélszerűbb megoldást választja, és erről feltétlenül meg kell emlékeznünk, mert aki mást mond, azt megöli.

Tudod, ha a nemi betegségek

1: CSAK azt érnék el, aki össze-vissza szeretkezik

2: NEM érnék el azt, aki csak a párjával szeretkezik

3: és azt sem, aki egyáltalán nem szeretkezik (pl. szüléskor gyakran megfertőződik a gyerek nemi betegséggel, ha van az anyjának, ill. a kislányok még nagyon könnyen elkapnak bármiféle nemi betegséget - szex nélkül is - mert ők még nem védettek).

- akkor még lenne értelme annak, amit mondasz.

És azzal mi legyen, aki fiatal korában megbotlik, összeszed egy nemi betegséget - majd megjavul, és később szeretne megházasodni?

Legyen mondjuk ez egy herpesz, az még ma is gyógyíthatatlan.

Isten mégis mit tesz ilyenkor, hogy az illető (aki már jó úton jár és bűnbocsánatot nyert, de gyógyulást azt valahogy nem) ne adja át a VÉTLEN párjának a betegséget?

Tulajdonképpen micsoda egy kedves isten!

Ahelyett, hogy megfelelő vágyakat ültetne belénk (a nőstény állatok többsége gyakorlatilag csak akkor vágyik a szexre, amikor annak ideje is van) - nem, ehelyett kitalál sokféle és rafinált UTÓLAGOS büntetést, amit persze nem az kap, aki szexel!

Nem ám! Hanem az, aki óvatlanul olyannal szexel, aki már beteg. Vagy nem szexel, csak elkapja tőle. Akár csecsemőként.

Ez ám az igazságos, pontos és megelőző hatású cselekedet!

Azért ez érdekes, hogy isten csak akkor létezik egyes embereknek, amikor valami embernek rossz dologért felelőssé lehet tenni. Először is azt kellene eldönteni, hogy van vagy nincs. Mert ugye azt okolni ami nincs is -bár eléggé elterjedt önigazoló magatartás- de értelmetlen, logikátlan. Ezen kívül kétszínű, álszent magatartás is.

Valamiről csak akkor tehetünk értelmes kijelentést (jót vagy rosszat az mindegy) ha először is meghatározzuk a vonatkoztatási rendszerünket, nézőpontunkat.

Szükségtelen egy áldott jó materialistának eljátszania az emberiségért aggódót. Az Ő dolga, hogy dagonyázzon az anyagban, hisz a világ másból sem áll végső soron (neki). Ami meg a különböző vallásokat illeti, azok megadják a maguk válaszát, amely abban a rendszerben igaz még akkor is ha ez az igazság a másik rendszerből nem tűnik annak. Nekem is sok minden nem igaz -tévedés ne essék- de legalább egy kérdéskörön belül ne mutassunk identitási zavarokat, amiket itt sokan megvalósítanak. Ennek annyira evidensnek kellene lennie , mint ahogy a föld különböző helyein sem várhatjuk el, hogy azonos legyen a nehézségi gyorsulás.