Isten miért tiltotta meg Ádámnak és Évának, hogy egyenek a Tudás Fájából? Miért nem akarta, hogy okosak legyenek? Jobb lett volna neki, ha az emberek megmaradnak butának?

Mert, mint mai is látjuk, az önteltség és hiúság lesz úrrá magunkon. Az önteltség lélekcsonkító, mint akármilyen bűn. Isten ezzel is jót akart nekünk.

Ne feledd:

"“Ex omni ligno paradisi comede; de ligno autem scientiae BONI ET MALI ne comedas; in quocumque enim die comederis ex eo, morte morieris”."

Vegyétek már tudomásul, hogy az egész Biblia egy erkölcsi irányvonal, hogy normálisan éljenek az emberek egymás mellet, békében. Az akkori "törvényeknek" nem volt semmiféle hatása, ezért mivel az emberek mindig hittek valami felsőbbrendű "lényben", megalkották az állítólag ő által kinyilatkoztatott törvényeket.

Azáltal, hogy az emberek rájöttek a bűnök elöl el lehet bujkálni a hatóságok elől a büntetés alól, de a lelkiismerete ( úgymond "Isten haragja") elől nem, kezdték jobban követni azokat.

Nem kell itt misztifikálni, belemagyarázni mindenféle csodatevést, meg egyéb kitalációt.

Nagy félreértés.

A fa neve nem a Tudás Fája, hanem a jó és gonosz tudásának a fája (érdemes pontosan olvasni)!

Isten nem a tudástól, a gondolkozástól tiltotta az embert, hiszen Ő teremtett eszet az embernek, hogy használja, és mondta, hogy uralja, művelje és őrizze az ember a földet.

Isten azt mondta ezzel az embernek, hogy bízzon meg benne, hogy bízza rá, mi a jó és mi a rossz.

Ennek ellent mond a Bibliában történtek, mert Ádám ott bukott le, hogy rájött, hogy meztelen, és Isten rákérdezett: Honnan tudod, hogy meztelen vagy? Csak nem ettél a fa gyümölcséből?

Na most ez volt az a jó és rossz dolog, amit Ádámnak és Évának nem lett volna szabad tudnia? és amit csak Isten tudhatott és hozhatott döntést benne: meztelenség jó, öltözet rossz. Ugyan már. Ma egy Jehovát sem látni merztelenül, pedig ők szöveghűen követik a Bibliát.

Igen.

Az életben ami jó az:

1. Hízlal

2. Ártalmas

3. Erkölcstelen

Szia!

A kérdés eleve rosszul van feltéve, ugyanis az ember nem okosabb lett azáltal, hogy evett a fáról, hanem éppen hogy ezzel szűkítette be a megismerés lehetőségeit azáltal, hogy rosszat cselekedett!

Az Isten a világot tökéletesnek teremtette, és annak törvényszerűségei tökéletesen működtek, és a Biblia szerint világunk kezdeti tökéletességét az első engedetlenség háborította meg, és ennek eredményeként állt elő a ma ismert, sok nyomorúsággal átszőtt, távolról sem tökéletes világ.

Fontos tisztázni, hogy Isten azt akarta, hogy megismerjék ezt a világot, és a megismerés által szabad akaratukból szeretettel cselekedjék annak törvényszerűségeit, amely a szeretet életrendjére épül.

Az embert ugyanakkor figyelmeztette is hogy létezik ellenség (1Móz 2,15 szerint nemcsak a kert megmunkálását, hanem "őrzés"-ét is rájuk bízta), és azt is tudtukra adta, hogy milyen következményekkel jár az esetleges engedetlenség. (1Móz 2,16-17).

Ráadásul Isten korlátozta a megkísérthetőség mértékét azáltal, hogy egyetlen pontra, egyetlen fára vonatkozott a tilalom. (Gondoljunk csak bele, mennyivel könnyebb lenne ellenállni a rossz késztetéseknek, ha bennünket is csak egy bizonyos helyen, egyetlen vonatkozásban érhetnének, ahogyan egykor Ádámot és Évát!) Persze mi már ismerjük a bűnt, így ez a kérdés okafogyott...

Fontos belátni azt, hogy nem elsősorban az értelmi és alkotóképességünk avat bennünket magasabb rendű lénnyé - hiszen ebben meglehetősen különbözünk egymástól -, hanem sokkal inkább az, hogy adottságainktól függetlenül mindnyájan felelősséggel tartozunk azért, amit mondunk, és amit teszünk. Ezért nem vonta meg tőlünk Isten a választás jogát, hiszen azzal mintegy "erkölcsi automatákká" alacsonyított volna bennünket. Az így meghagyott szabadság, a rossz választásának puszta lehetősége, nem jelentette ugyanakkor, hogy a bukásnak szükségszerűen be is kellett következnie.

Üdv. Péter