Miért is szekta és járnak tévúton az Adventisták?

Még valami, amit érdemes figyelembe venni Szent Ignác levelével kapcsolatban: A "ne a szombatot tartsák" megfogalmazás nem biztos, hogy azt jelenti, hogy voltak akkor szombatünneplő keresztények [történelmi dokumentum nincs rá], ez jelentheti azt is, hogy a püspök nyomatékosítani azt, amit addig is vallott mindenki, ismétlésként. Ha mégis voltak egyes szombatünneplők, arról a véleményem leírtam részletesen az előző kommentemben. Még annyival egyébként ki lehetne ezt egészíteni, hogy a keresztény szombatünneplés azért is tévtanítás, mert az pusztán előkép volt az egész Ószövetséggel együtt. De ebbe már nem megyek bele.

Üdv, Dante

Viszont, hogy ne maradjak adós, ezért röviden reagálnék néhány felvetésetekre is:

"Én ebből pont azt veszem ki,hogy a szombatot tartani kell."

->Ha valóban így érted, akkor meg kell tartanod az újholdat és az ünnepeket is [a zsidó ünnepekről van szó], hiszen a szombat mellett azok is ott vannak a szövegben. A fő szempont itt a 17. vers: "Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság" vagyis Pál szerint ezek csak Krisztus előképei, és mivel ő már eljött az újholdnak, az ünnepeknek és a szombatnak sincs már jelentősége. Ezért éppen arról beszél, hogy ne ítéljék el azokat, kik nem tartják meg az említett dolgokat. Tehát a szombat az újhold és az ünnepek ellen érve.

"Ilyenkor mi a helyzet azzal a kijelentéssel,hogy nem azért jöttem,hogy eltöröljem hanem, hogy megerősítsem..... ?"

->Az (Mt 5,17)-ben Jézus többről beszél, mint a szombat. A "törvény" és a "próféták" ugyanis a héber Biblia megjelölésére szolgáltak, azon belül két csoportjára a תורה TÓRA [Törvény] illetve a נביאים NEVIIM [Próféták] csoportokra. A harmadik csoport azért nincs említve, mert azt később lett lezárva, Kr.u. 100 körül. Ha szó szerint értelmezed tehát a szöveget, akkor meg kell tartanod a Tóra 613 parancsolatát is. Másrészt Jézus akkori hallgatói zsidók voltak, még az Ószövetség ideje tartott, tehát nem a keresztényeknek szóló prédikáció a hegyi beszéd, de a keresztények is tanulhatnak belőle.

"Valójában két dolgot kell különválasztani: Mózes törvényeit, tehát a tízparancsolatot,"

->Ennek a különválasztásnak semmiféle alapja nincs, a zsidók számára egy tömb volt a Tóra 613 parancsa:

"Legyetek nagyon erősek, s tartsatok meg és teljesítsetek mindent, ami Mózes törvénykönyvében írva van, ne térjetek el tőle sem jobbra, sem balra" (Józs 23,6)

"Az ÚSZ-ből az is világos, hogy Mózes törvényeit tartani kell, erre vonatkozóan rengeteg forrásunk van, Márknál, amikor Jézus meggyógyítja a leprást azt mondja neki, menj el mutasd meg magad a papnak azért, "amit Mózes rendelt"

->Pont e tévtanítás miatt ült össze a jeruzsálemi zsinat, mivel egyesek azzal érveltek, hogy tartani kell a mózesi törvényt. Azt kellene megérteni, amit a szombatosok nem értenek meg: Jézus élete nem mindenben útmutató egy keresztény számára, mert ő még a mózesi törvény alatt született, ezért mondhatta el azokat a sorokat az (Mk 1,40-44)-ben. Aki viszont mindenáron tartani akarja a mózesi törvényt [és azon belül a szombatot], annak felhívnám a figyelmét erre:

"Ezért tartsátok meg a szombatot, legyen az szent előttetek. Aki megszentségteleníti, az halállal lakoljon. Aki ezen a napon dolgozik, azt ki kell irtani népéből. Hat napig dolgozzatok, de a hetedik nap, a szombat, a pihenés napja, az Úrnak van szentelve. Mindenkit, aki szombaton dolgozik, halállal kell büntetni" (Kiv 3,14-15)

A szombat megrontásáért a mózesi törvény szerint halálbüntetés jár. A szombatosok úgy látszik, az ilyen dolgok felett teljesen elsiklanak, amikor a Tórából kiemelik a nekik tetsző részeket. Ez egy embertelen parancs, és az Újszövetség már nem is foglalkozik ezzel, nincs érvényben, ahogyan a szombatünneplés sem.

"Igen ám, de ne keverjük a dolgot, ez nem a szombati nyugalomnap áthelyezése,hanem egy új "ünnep" volt/lett."

->Az Újszövetség sehol sem ír arról, hogy nyugalomnapot kellene tartanunk. Arról nem is beszélve, hogy az Újszövetségben helye van az "új" ünnepeknek, pontosan ezért "Újszövetség" a neve, ilyen volt például az Úrvacsora megalapítása is.

"A döntő kérdés az, hogyan rendelkezik erről a Szentírás."

->Az Óegyház mérlegén ez nem döntő kérdés, figyelembe véve azt, hogy nincs Sola Scriptura.

"Jézus maga nem kéri, hogy ünnepeljék meg feltámadását! Az utolsó vacsorán sem említ ilyet."

->Jézus azt sem említi, hogy ki kellene adnunk magyarázó jegyzetes Szentírást. Vagy szövegkritikai vizsgálatokat kellene végeznünk a Biblia szövegével kapcsolatban, mégis ezt teszik a kutatók. Bűnt követnének el? Nem. Azért tehát, mert Jézus nem említ valamit, nem jelenti azt, hogy nem is helyes.

"Ebből a szempontból az, hogy az I. század végén egyre inkább vasárnap jöttek össze a keresztények, nem bizonyít semmit, főleg nem azt, hogy a nyugalomnap megszűnt volna."

->De, igen határozottan megszűnt. Az Ignác levél és a (Jel 1,10) görög eredetijének párhuzamából kiindulva az "Úr napja" kifejezés már a vasárnapot illeti az 1. század végén esetleg a 2. század elején [a Jelenések könyve datálásától függően]. Ez pedig azt jelenti, hogy csak ezen a napon gyűltek össze, továbbá figyelembe véve azt, hogy Ifjabb Pilinus i.sz. 112-ben írt levelében arról beszél, hogy a keresztények egy "meghatározott napon" összegyűltek, ez csak a vasárnap lehet a fentiek alapján. Vagyis a keresztények vasárnapon gyűltek össze, nem pedig szombaton. Az említett levelet megtalálod az Apologia kutatóközpont honlapján.

"Miért gondoljuk, hogy egy megváltozott gyakorlat felülírta volna Isten törvényét?"

->A szombat törvénye nem a keresztényeknek adatott, hanem a zsidóknak:

"Parancsold meg Izrael fiainak: tartsátok meg szombatjaimat. Legyen az jel köztem és köztetek nemzedékről nemzedékre. Erről ismerik meg, hogy én, az Úr szentellek meg titeket" (Kiv 31,13)

Az Újszövetségben pedig változtak a dolgok. Másrészt ha neked az ősegyház véleménye pusztán "megváltozott gyakorlat", akkor ezt inkább nem is kommentálnám.

"De még egyszer: ez nem jelenti azt, hogy az Úr által rendelt szombati nyugalomnap hatályát vesztette volna."

->De igen, nagyon is azt jelenti. Ha valakiknek, akkor a korai keresztényeknek tudni kellett volna arról, hogy érvényes még a szombat, viszont érdekes módon egy fecni sincs arról, hogy az adventistákhoz hasonló szombatünneplést tartottak volna.

Még annyit jegyeznék meg a 16:20-as kommentemhez, hogy az Egyházban (katolikus és ortodox) ma sincs Sola Scriptura.

És én ezzel a kommentel ezt a témát lezárom a magam részéről.

Üdvözlettel, Dante

Ézs 66:23 És lesz, hogy hónapról-hónapra és szombatról-szombatra eljő minden test engem imádni, szól az Úr.

ISTEN HAGYOMÁNYA

Jel 14:12 Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét.

JÉZUS HAGYOMÁNYA

Isten,az Örökkévaló.Szava is örökkévaló.Nem változtatgatja szavát.Amit egyszer kijelentett sosem vonja vissza.

A szombatünneplés okát maga a parancsolat határozza meg:

" Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt."(II Móz 20:11)

Ebben nincs semmi szimbólizmus!A szombat,Isten alkotásának örömünnepe.Aki azt megveti,az Alkotót veti meg.

Ha változások történnének gondolkozásában,döntéseiben,azt olyan világosan közölné,mint eredeti parancsát,de erről szó sincs.

Ha figyelmes lettél volna,Dante,vagy más,nem hozott vasárnapi ünneplést támogató bibliai bizonyítékot,csak bizonytalan eredetű hagyományokat.

Az egyetlen bibliai szöveg,a vasárnapi segélygyűjtésre tett kérés volt,hisz Krisztus követői szombaton nem vittek magukkal pénzt a gyülekezőhelyre,és szombaton nem foglalkoztak pénzügyi dolgokkal.