Teremtéstörténet magyarázat?

Szia!

Isten a Teremtéskor többes számú kijelentéssel utalt önmagára: „És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.”A többes szám az isteni személyekre utal. Hasonló többes számú formulával más helyeken is találkozunk: "Mondta az Úr Isten: Íme az ember olyanná lett, mint miközülünk egy, jót és gonoszt tudván" (1Móz 3,22). "Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvüket, hogy meg ne értsék egymás beszédét" (1Móz 11,7). "Hallottam az Úrnak szavát, aki ezt mondta: Kit küldjek el és ki megy el nékünk?" (Ésa 6,8). Az Ószövetségben is van példa arra, hogy egymás mellett néven neveztetik a három személy: "Minden szenvedésüket Ő is szenvedte, és orcájának Angyala megszabadította őket, szerelmében és kegyelmében váltotta Ő meg őket, fölvette és hordozta őket a régi idők minden napjaiban. Ők pedig engedetlenek voltak és megszomorították szentségének Lelkét, és ő ellenségükké lett, hadakozott ellenük." (Ésa 63,9. 10)

A két teremtéstörténet egyfajta hebraizmus. A héber gondolkodásmód ugyanis ciklikus, először elmesél egy történetet egy bizonyos szempontból az elejétől a végéig, majd abból kiemel egy részt és azt részletezi egy másik szempont alapján. Vagyis nincs második férfi, ugyanarról az emberpárról van szó, csak éppen egy másik szempontból elmesélve és részletezve.

Üdv. Péter

Szervusz.

Isten a Fiával beszélget, akit mi a földre jövetelkor Jézusként ismertünk meg.

Ő volt az első teremtése Istennek akit közvetlenül hozott létre, azért nevezheti nyilván fiának, akit később belevont a teremtésbe, mint mester munkást,

Az első ember pár Ádám és Éva volt, nem volt még egy Férfi.

Amikor a fiával beszéli hogy teremtsenek embert, akkor az terv volt a második említéskor pedig a kivitelezés.

Valószínűleg a fia alkotta az embert kedve szerint formálva, az élet erőt pedig Isten adta hozzá, hogy élővé váljon az ember.

(1Mózes 5:4) 4 És Ádám napjai, miután Sétet nemzette, nyolcszáz évet tettek ki. Időközben nemzett még fiúkat és lányokat.

A Mózes első könyvének 3. és 4. fejezetéből a következőket tudjuk meg: 1. Éva volt „minden élő anyja”. 2. Valamennyi idő eltelt a között, hogy Káin megszületett, és a között, hogy áldozatot ajánlott fel Istennek, és Isten elvetette azt. 3. Amikor Isten száműzte Káint, hogy „vándor és menekült” legyen, Káin attól félt, hogy ha ’valaki rátalál’, netán megöli. 4. Isten megjelölte Káint, ami a védelmére szolgált. Ez azt mutatja, hogy a testvérei vagy más rokonai talán meg akarták ölni. 5. Káin letelepedett „a Menekülés földjén”, és „ezután együtt hált a feleségével”

A fentiek alapján egyértelműen arra következtethetünk, hogy Káin felesége Éva leszármazottja volt, születésének ideje azonban nem ismert. Az 1Mózes 5:4 kijelenti, hogy Ádám a 930 éves életideje alatt ’fiúkat és lányokat is nemzett’. A Biblia természetesen nem mondja azt, hogy Káin felesége a lánya volt Évának. Káin felesége csak azután van megemlítve, hogy Káin száműzve lett. Addig pedig annyi idő is eltelhetett, hogy Káin felesége Ádám és Éva unokája is lehetett. Ezért az egyik bibliafordítás egyszerűen csak annyit mond róla, hogy „Ádám leszármazottja volt” (The Amplified Old Testament).

Egy XIX. századi bibliai szövegmagyarázó, Adam Clarke azt fejtegette, hogy Káin félelme, ami miatt Isten megjelölte őt, abból adódott, hogy Ádám leszármazottainak már jó néhány nemzedéke élt akkor. Szerinte annyian lehettek, hogy akár „több falut is alapíthattak”.

F. LaGard Smith a könyvében ezt írja: „Mindent egybevetve valószínűsíthető, hogy ezek az első édestestvérek házasságot kötöttek egymással, noha a későbbi generációk elítélendőnek tartották volna, ha ilyesmi történik” (The Narrated Bible in Chronological Order). Ezenkívül érdemes megjegyezni, hogy azt megelőzően, hogy i. e. 1513-ban Isten törvényt adott Izrael nemzetének Mózesen keresztül, nem volt határozottan megtiltva az ilyen közeli rokonok közötti szexuális kapcsolat (3Mózes 18:9, 17, 24).

idő hiány miatt később válaszolok, ha haza értem.

Kérem szíves türelmedet.

:)

A 6. kérdésre:

A négy Evangélium nem ugyanazt az epizódot írja le négyféleképpen, hanem ugyanannak a történés-sorozatnak négy különböző epizódját ragadja ki.

Maga az esemény-sorozat könnyen rekonstruálható, ennek az írásnak a legvégén olvashatod:

[link]

Az eredeti kérdésre válaszul: ezek valószínűleg a zsidók eredeti, politeista hitének a nyomai lehetnek. Tudjuk, hogy a zsidóság csak a babiloni fogságot követően lett tisztán monoteista, mikor JHVH-t, a pusztítás istenét tették meg kizárólagos istenükké.

A Genezis írásakor még valószínűleg a politeista hit is meghatározó volt, így úgy képzelte a szerző, hogy a teremtő isten mellett más istenek is vannak.

A hagyomány szerint Mózes nem volt egy nagy szónok, de írói vénája sem. A zsidó hagyományok szerint a Mózesnek tulajdonított könyveket csak a halála utána írták le.

A teremtéstörténetet is elég elnagyolta a mózesi hagyomány. Az apokrif iratokban találhatóak ennél részletesebb, de egyébként főbb elemeiben az ószövetségi szöveggel egyező leírások.

Ami Ádám és Évát illeti, az Ünnepek könyve szerint Ádámnak és Évanak nagyon sok gyermeke született, még a szóbeli hagyomány sem őrizte meg mindnek a nevét.

AKiket ismerünk születésük sorrendjében: Káin (Férfi), Ábel (F), Awan (Lány) - Awan születésére kb. 20 évvel öli meg Káin Ábelt, majd további 25 évre születik meg a Bibliában is említett Seth (a köztes időben az Ünnepek könyve szerint Ádám és ÉVa gyászukban nem háltak együtt). Ezt követően született Azura (lány).

Káin elveszi Awan-t, akitől megszületik Enoch nevű gyermekük, utóbb amikor az emberiség már gyarapszik, Enochról nevezik el a várost, ahol Káin utódai letelepszenek.

Ezt követeőn Éva még 9 további fiúgyermeket és nem ismert számú lányt szül Ádámnak.

Jó 30 évvel Káin házassága után Seth elveszi Azurát, aki megajándékozza őt Enos-szal. (ekkor a Biblia szerint Seth 105 éves).

Seth leszármazottai még leánytestvéreivel kötnek házasságot (Káin házát kizárják). Csak az 5. generációban vált általánossá, hogy unokatestvéreknél közelebbi kötelékben nem házassodtak.