Van kapcsolat az emberiség vallásos hajlama és játékossága között?

1: igen,

2: nem.

Ez így kicsit zavaros kérdés.

Ha a vallást a játékkal akarod összefüggésbe hozni, akkor ne a Flow-élményből indulj ki, mert a Flow nem kizárólag a játék sajátossága. Nagyon erősen jelen van például a művészi alkotásban, sportteljesítményekben vagy a tudományok művelésében is.

A keleti vallásokról meg a nyugati ember általában csak hülyeséget tud írni. Értelmes ember nem is olvas nyugati okostojásokat a keleti vallásokról, csak autentikus szerzőket. :)

2. vagyok. OK, így már értem mit akarsz kérdezni.

Na most a vallásosság komplex dolog. Most durván egyszerűsítek, de azt is lehet mondani, minél komplexebb, annál inkább jogos dolog vallásnak nevezni.

Ebből a megközelítésből a vallásnak mind a Flow-hoz, mind a játékhoz köze van, még akkor is, ha ennek a kettőnek nem lenne köze egymáshoz.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy sem a Flow, sem a játék nem képezi a lényegi részét a vallásosságnak, inkább afféle kísérőjelensége csak.

A vallásosság és a sprituális szükséglet inkább erkölcsi és morális igény.

A flow-élmény és játék pedig inkább a kreatívitiáshoz, a spontaneitáshoz és a probléma-megoldáshoz kapcsolódik.

Annyi hasonlóság van, hogy alapvetően mindkét "igény-csoport" az önmegvalósításhoz és az önértékeléshez kötődik, de míg a vallás élményre inkább egy erkölcsi útmutatásra való igény jelenik meg, addig a játékosságban éppen a kötetlenség és a spontaneitás dominál.

@6:

Nem igazán értem, miért lenne bármilyen szinten erkölcsi szükséglet a vallásosság, és főleg a spiritualitás. Ki tudnád ezt fejteni bővebben, kérlek?

Amennyire én látom, a vallásosság és spiritualitás leginkább egyrészt valamilyen lelki biztonságot ad, másrészt a megismerés illúzióját.

Az embereknek van szükségletük - kinek kisebb, kinek nagyobb - arra, hogy magyarázatokat keressenek és találjanak a körülöttük lévő jelenségekre, a világra, a vallás és a spiritualitás ezt érzetre legalábbis megadja. A spiritualitás bizonyos megnyílvánulásai még ennél is tovább mennek, és azt az érzetet adják, hogy igen, te _mélyebben_ látod és érted a körülötted lévő világot, mint mások.

Ezen kívül sokak kényelmetlenül érzik magukat a "puszta" fizikai világban. "Biztos kell, hogy legyen valami értelme", "nem lehet, hogy ez csak ennyi" stb stb. Ehhez persze hozzájárul erősen, hogy nem látják a maga teljességében ezt a világot, az összes csodájával, másrészt benne van az ember kozmikus magánya, az elmúlástól való félelem, az önállóságtól való félelem és sok minden más is.

Szóval elsősorban ilyesmi hajtja a vallást és spiritualitást. Meg persze lehet még sok más hajtóerő is, de hogy erkölcsi igény lenne, azt én semmilyen módon nem tudom belelátni.

Kedves Mojjo (#7)

A kérdést én a szükségletek oldaláról közelítettem meg, és a válaszom a Maslow szükséglet-piramis modellje alapjánt tettem.

Ezzel együtt, a kérdésben vallásos hajlam szerepelt.

A vallásosság alapja-eredete az európai kultúrkörben a 10 parancsolat első parancsolata. A teológiában úgy tanítják, hogy erkölcstan oldaláról a vallásosság az első parancsolatból levezethető követelmény, a vallásosság egyike a legfontosabb erényeknek, és az igazságosság társerényének tekintendő. (Feltételezem Maslow is hasonló definicó alapján helyezte el a vallásosságra vonatkozó igényét a szükségletek piramisában.)

A Biblia 10 parancsolatot ír elő a vallásos ember számára, ami a hívő ember mindennapjait meghatározza (még akkor is, ha a hívő ember is véthet ezek ellen.

A zsidók ezen felül a Tóra alapján 613 törvényt tartanak számon, amelyből 248 előírás, a többi tiltás.

De megnézhetjük a Buddizmust is: BUddha tanításait Négy Nemes Igazságban foglalják össze, a követendő út a Nemes Nyolcrétű Ösvény (8 útmutatás a helyes cselekedetekhez és viselkedéshez), és Öt Alapvető tilalom (1.Ne ölj! 2.Ne lopj! 3.Ne folytass meg nem engedett szexuális kapcsolatot! 4.Ne hazudj! 5.Ne fogyassz alkoholt!), ami további tiltásokkal egészül ki, ha valaki szerzetesi életet kezd el élni 6.Ne használj nagy, megemelt fekvõhelyet! 7.Ne szépítkezz virágokkal, hajdíszekkel és nyakláncokkal! 8.Tartózkodj az énekléstõl, tánctól, színielõadásoktól és zenétõl! 9.Ne érints pénzt és értékes tárgyakat! 10.Tartózkodj az étkezéstől az előírt órákon kívűl!)

Az iszlámban konkrét jogrendszer van, az ún. Sária-törvényeket kell betartani, ami részben Koránból, mint Mohamed kinyilatkoztatásaiból, valamint a Szírából és a Hádiszból erednek.

Amikor az ember egy valláshoz tartozónak vallja magát, akkor annak tanításaival együtt annak törvényeit fogadja el, és ezért naivitás például egy hívű muszlimtól azt kérni, hogy adja fel a Sária-törvények gyakorását, elvégre is neki ez az élő mindennapi kapcsolata Allah-val.

A spiritualitás nem azonos a vallásossággal. Aki "spiritualista" az nem feltétlenül vallásos. A spirituális szükséglet azt jelenti, hogy valakinek van elképzelése a természetfelettiről, a lélekről, és azokról kialakít valamilyen elveket. Meg van a lehetősége arra, hogy ezeket az elveket átvegye egy vallástól, mint annak tanításait, vagy kialakítja ezeket az elveket a saját tapasztalatait kiegészítve a képzelőerejével. A spirituális hajlamnak így van közös metszete a vallásossággal, de nem szükségszerűen. Ilyen értelemben a "spiritualis" igények valóban nincsenek kapcsolatban az erkölccsel és a morállal, azok valóban inkább válaszkeresések a lélek természetével kapcsolatos kérdésekre. Ezzel szemben a vallásos "szükségletnek" minden esetben fontos eleme az erkölcs és a morál, amely a vallás tanításai és előírásai (törvényei) útján adnak útmutatást a vallásos ember számára (mindegy hogy zsidó, keresztény, muszlim, buddhista, vagy más).

Kedves Flogeir!

Köszönöm a válaszodat!

Mivel igen komplex és sok mindenre kitérő választ adtál, a könnyebb áttekinthetőség érdekében pontokba szedném a reflekciómat rá.

- A standard Maslow-piramisokban én nem látom a "vallásosság" megjelenését. (Nem véletlenül, mert a vallásosság jól láthatóan nem egy általános emberi igény.)

- Amikor a tízparancsolatról beszélsz, úgy látom a vasárnapi iskolában tanított tízparancsolatra gondolsz. Számomra értelemszerű, hogy mivel Mózes földhöz vágta ezeket a táblákat, majd Istentől újabb 2 táblán teljesen más 10 parancsolatot kapott (amiket kivételesen nem tört ripityára), ez a "ne ölj, ne lopj stb stb" tízparancsolat nem érvényes - maga az Úr érvénytelenítette őket azzal, hogy tökmás 10 parancsolatot vésett az új 2 táblára.

- Nézzük át a valós, érvényes 10 parancsolatot:

I, Mert nem szabad imádnod más istent; mert az Úr, a kinek neve féltőn szerető, féltőn szerető Isten ő. Hogy valamiképen szövetséget ne köss annak a földnek lakosaival, hogy a mikor isteneiket követvén paráználkodnak, és áldoznak az ő isteneiknek, és meghívnak téged, egyél az ő áldozatukból. És feleséget ne végy az ő leányaik közül a te fiaidnak, hogy mikor paráználkodnak az ő leányaik isteneiket követvén, a te fiaidat is paráználkodásra vigyék, az ő isteneiket követvén.

II, Ne csinálj magadnak öntött isteneket.

III, A kovásztalan kenyér innepét megtartsad: hét nap egyél kovásztalan kenyeret, a mint megparancsoltam néked, az Abib hónap ideje alatt; mert Abib hónapban jöttél ki Égyiptomból.

IV, Mindaz a mi az anyja méhét megnyitja, enyém legyen, és minden hímbarmod is, a mely a te tehenednek vagy juhodnak első fajzása. De a szamárnak első vemhét juhon váltsd meg; ha pedig nem váltod, szegd nyakát. Fiaid közül minden elsőszülöttet megválts, és ne jöjjön üresen előmbe senki.

V, Hat napon munkálkodjál, a hetedik napon pedig pihenj; szántás és aratás idején is pihenj.

VI, A hetek innepét is megtartsd a búza zsengének aratásakor; meg a betakarás innepét is az esztendő végén.

VII, Háromszor esztendőnként minden férfiú jelenjen meg az Úrnak, Izráel Ura Istenének színe előtt. Mert kiűzöm a népeket előled, és kiszélesítem határodat, és senki nem kívánja meg a te földedet, mikor felmégy, hogy a te Urad Istened előtt megjelenjél, esztendőnként háromszor.

VIII, Áldozatom vérét ne ontsd ki kovász mellett, és a husvét innepének áldozatja ne maradjon meg reggelig.

IX, Földed zsengéiből az elsőt vidd fel az Úrnak a te Istenednek házába.

X, Ne főzz gödölyét az anyja tejében.

Ugye mennyivel jobban fest az, hogy "Ne lopj", vagy "Ne ölj", mint az, hogy "Ne főzz gödölyét az anyja tejében". De hát ez van, ebből a 10 parancsolatból kell gazdálkodnunk, a ne lopj, ne ölj és hasonló utasításokat az Isten maga sem tartotta elég fontosnak ahhoz, hogy rákerüljenek az új verzióra. Bele kell törődni.

- Egyéltalán nem kaptam ugyanakkor választ arra, hogy miért lenne a vallásosság spirituális igény - pedig a kérdésem erre vonatkozott. Elhiszem, hogy egy vallásos embernek alap (kéne, hogy legyen), hogy a saját vallása törvényeit betartja - bár hozzáteszem, ez a gyakorlatban a legritkább esetekben valósul csak meg -, de ez nem válasz. Az sem válasz, hogy a teológusok az első parancsolatról (akármelyik első parancsolatot is vesszük) mit gondolnak.

Mivel igazából választ nem kaptam, továbbra is áll a kérdésem: miért lenne erkölcsi igény a vallásosság?

Ez a megfogalmazás ugyanis feltételezi, hogy egy erkölcsös ember a vallásokat fogja keresni - ez a gyakorlatban azonban nincs így. Keresheti a vallásokat, vagy épp nem. Nincs összefüggés.