Egyes könnyező Mária szobrok nem számítanak már bálványnak, bálványimádásnak?

"Ők komolyan veszik a tízparancsolatot."

Mind a tízet?

Attól függ, hogy ki melyen célra használja.

De egy kőnek is lehet varázserőt tulajdonítani és akkor az is bálvány, nem kell feltétlenül Mária-szobornak lenni.

Illetve korunk nagy bálványai a pénz, a szexualitás, a karrier, a befolyás. Remélem a protestánsok, ha már mindig olyan nagy gonddal figyelmeztetnek minket a szobrainkra, akkor ők ezektől is mentesek. :))

Nem hiszel a csodákban, de az a tudós bizottság, ami megvizsgálta a szobrot, nem talált magyarázatot rá.

Viszont néha aggodalmat keltő rajongással veszik körül ezeket a szobrokat. Ahogy Babba Máriát is. Az ilyen kultusz tárgyait akár el kellene pusztítani. Mondom ezt katolikusként, aki nem rajong egy könnyező Mária-szoborért vagy képért.

Tegyük fel, hogy valóban könnyezik. Nem állítom se azt, hogy igen, se azt, hogy nem. Csak elméleti szinten tegyük fel.

Mitől lenne ez bálványimádás? Mi a bálványimádás szerinted? Maga az, hogy egy tárgy bármi rendellenes dolgot "csinál", nem bálványimádás, itt nagyon erős fogalomzavart érzek.

Bálvány lehet? Elméletileg lehetne, bár nem tekintem annak. Mitől lesz valami bálvány? Ha egy szobrot, tárgyat istenként tisztelnek, magától a bálványtól várják a segítséget, a bálványhoz imádkoznak. Nem feltételezem, hogy a máriaszoborhoz imádkoznának az emberek, nem tisztelik istenként a szobrot, de még azt a személyt sem (Mária), akiről a szobrot mintázták.

# 5

Ezek a tudsók általában nem is annyira tudósók csak fizetett emberek.

Kedves 1-es (református) barátom. Nem ártana, ha tudnád is, miről beszélsz!

A Krisztus utáni 8.században az iszlám térhódításával összefüggésben újra fellángolt a kérdés, hogy, hogyan egyeztethető össze az ószövetségi parancsolat: ne csinálj magadnak festett / faragott Isteneket az egyház ikontiszteletével.

787-ben Irene császárnő zsinatot hívott össze Nikeába, mely visszaállítja a szent képek tiszteletét. A zsinat tanításának alapja: Damaszkuszi Szent János tanítása, mely világosan leszögezi, hogy az imádat nem a képnek, hanem a rajta ábrázolt személynek szól.

Nem szobrot/festményt/ikont tisztelsz, hanem, akit ábrázol.

Egyes könnyezés vagy jelenés elfogadottá nyilvánítása pedig sok éves vizsgálat eredménye, aMI a legkiválóbb világi, sokszor ateista emberek bevonásával történik.

Már, aki! :)

Van olyan is, igen. De a többség nem ilyen.