Jól gondolom, hogy az ateista emberek többsége jólétben él?

"én (már) nem foglalkozom hitvédelemmel."

Nem értetted meg: a saját személyiséged védi TUDAT ALATT a kialakult világképedet.

Ez mindenkinél így van, nálam is. A különbség csak az, hogy én, ha hallok egy érvet, akkor elgondolkodom rajta.

Teljesen függetelenül attól, hogy ki mondta, hogy mondta, milyen hangon mondta, stb.

Te meg nem vagy hajlandó gondolkodni, e helyett most megpróbálsz lejáratni.

Mintha ez számítana valamit egy érveken alapuló vitában.

A fő kérdésedre szerintem a válasz nem. Én jópár vallásost ismerek, aki jólétben él, de kevés emberről tudom, hogy ateista, mivel ezt kevésbé szokták kinyilatkozni az emberek, hiszen még mindig az a természetes, ha a vallásosok istenről megkérdőjelezhetetlenül beszélhetnek, míg az ateistának jobb, ha csendben marad. Így a jólétüket se tudom megítélni, ha nem tudom, ki ateista.

Az alkérdésedet pedig nem értem, miért kellene értelmet találnom a szenvedéseimnek? Azon változtatni kell vagy segítséget kérni vagy kivárni, míg vége. Ami meg az élet értelmét illeti:

Miért kellene "értelmet" keresnem az életre (és a szenvedésekre)? Úgy érted, mi az oka, hogy élünk? Hát mert szüleink létrehoztak bennünket, a szenvedés oka pedig az, hogy valami meghibásodott a szervezetünkben, vagy megtámadott valami külső szörny, pl. vírus, a nyomor oka, hogy nem kaptunk lehetőséget a szülőktől vagy az államtól vagy nem jó döntéseket hoztunk stb. stb.. Ennél mélyebben mit szeretnél megmagyarázni? Én kilátástalan helyzetben maximum arra szoktam gondolni, hogy milyen nagy baromságban hisznek vallásos embertársaim, hiszen ha jó fej lenne az istenük, akkor igazán dobhatna valami mentőövet szegény teremtményeinek. Már arra is gondoltam, hogy ha nagyon pofára esnék, és bebizonyítaná valaki vagy valami, hogy ő egy isten, akkor azt mondanám neki, hogy megvetlek, mert ha van varázserőd, akkor miért nem segítettél? De hát ugye nincsenek istenek, és sosem értem, hogy a 21. században miért hisz még bárki is bármiféle istenben, miért van szüksége erre bármely embernek, nem érzi-e baromságnak.