Elmennétek albérletbe ha otthon nem érzitek jól magatokat és mindenért titeket hibáztatnának?

Ezt úgy szokták az emberek, hogy valamennyiből jól érzik magukat, valamennyit meg félreraknak. Mérlegelni kell, kinek melyik éri meg jobban és mi fér bele és melyik muszáj, azaz mik a személyes arányok, életminőség vs. takarékoskodás pl. van akinek ez 10 és 90% mert nagyon aszkéta, csak hogy kuporgathasson, egy bulizósabbnak vagy ha csak biokajára, szalvétagyűjteményre, világkörüli útra stb. költ meg pont fordítva... De nem csak végletekben lehet gondolkodni. Olyat is ismerek, aki gyűjtött egy kicsire, aztán azt kiadta és lakott egy nagyobban. Aztán sokan amikor már ketten vannak (ez olyan 27-28 év nőknél a ksh szerint), onnantól tudnak jobban spórolni, pláne, ha az egyik be tud költözni a másikhoz. Még nem tudod, mit hoz az élet, nézz körül mik a lehetőségek, aztán írd le egy kockás papírra, neked most mi fér bele, mennyit szeretnél és mennyit tudsz félrerakni és milyen kompromisszum éri meg ahhoz képest, milyen albi árak vannak.

Azért szívesen megtudnám, hogy pl. mi miatt áll a bál otthon. Nem lehet, hogy a szüleidnek van igaza? Ha férjhez mész, a férjedhez is alkalmazkodnod kell majd. Felesleges ennyi pénzt elkölteni albérletre, azt a pénzt félre is tudnád tenni.

folyt.: pláne, ha a családtagjaid könnyen kibékülnek, akkor nincs gond.

Na,akkor ne csodáld, ha áll a bál otthon. Ha a lányokat kedveled, ráadásul saját magad írod, hogy nem tudsz másokhoz alkalmazkodni, akkor ne a szüleidet okold a helyzetért, hanem magadat. Így azt mondom, inkább menj el otthonról, hogy hagyjál békét nekik.