Mivel tudnak átverni/lehúzni, mikor új albérletet veszek ki?

Köss szerződést, melyben rögzítve a lakás állapota, a bútorok állapota, stb.

Az is, hogy milyen feltételekkel mondhat fel, mennyi a felmondási idő, stb.

Az óraállásokat be kell venni a szerződésbe.

Működik-e a fűtés, hideg-meleg víz.

Ki van-e fizetve minden rezsi.

A közös költséget, ha társasházi lakás, nem fizettetheti ki veled, az törvénytelen.

Rögzíteni kell, hogy mint tulajdonos, milyen karbantartási munkálatokat köteles elvégeztetni (csőtörés, fűtés, stb.).

Ne sajnáld a pénzt, csináltasd közjegyzővel a szerződést, legyen minél részletesebb, mindenre kiterjedő.

[link]

[link]

(...)már csak azért is fontos pontosan tisztázni, hogy kivel kötünk szerződést, hogy kiderüljön bérleti vagy valójában albérleti szerződést írunk-e alá.

Fontos tisztázni, hogy az, akivel bérbeadóként tárgyalunk, jogosult-e a lakás bérbeadására, a lakásbérleti szerződés megkötésére. A lakást bérbe adhatja az ingatlan tulajdonosa, de akár a haszonélvező is.

.

A tulajdonviszonyokról és az ingatlanon fennálló egyéb jogokról, terhekről a tulajdoni lapból értesülhetünk. Az ingatlan tulajdoni lapját az illetékes földhivataltól kérhetjük ki. Ma már akár ingyenesen és az internet segítségével távolról is hozzájuthatunk az ingatlannal kapcsolatos információkhoz a földhivatalon keresztül. Amennyiben a bérleti szerződés elkészítésével ügyvédet bízunk meg, az ügyvéd mindenképpen ellenőrzi az ingatlannal kapcsolatos tulajdoni lapot is.

Mindig friss tulajdoni lapból tájékozódjunk! Egy évekkel korábbi adásvételi szerződés vagy földhivatali határozat nem elég megbízható, hiszen azóta már történhettek változások az ingatlannal kapcsolatban.

Ha a lakást bérlőtől vesszük bérbe, vagyis albérleti szerződést kötnénk, akkor mindenképpen kérjük annak igazolását, hogy a személy jogosult a lakás albérletbe adására.

Lakásbérleti szerződés csak írásban

A Lakástörvény előírja, hogy

“A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.”

Ez igaz az albérleti szerződésre is. Azt is írásba kell foglalni, ha el akarjuk kerülni a szerződés érvénytelenségét.

A Lakástörvény azt mondja ki főszabályként, hogy

„A bérbeadó köteles gondoskodni

a) az épület karbantartásáról;

b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;

c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.”

A fenti pontokban nem említett egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó.

Abban is meg kell állapodni, hogy a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetén a bérlő milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt.

Célszerű egyértelműen rögzíteni a szerződésben, hogy pontosan milyen fizetési kötelezettségei vannak a bérlőnek, hiszen a nem fizetés akár a szerződés felmondásához is vezethet. Önmagában annak a szerződésbe foglalása, hogy a bérlő köteles fizetni a lakással kapcsolatos rezsi költséget, még nem eléggé egyértelmű.

.

A lakás birtokba vétele

Ha már mindenben megállapodtak a felek, akkor előbb-utóbb sor kerül a lakás bérlő általi birtokba vételére. Ilyenkor mindenképpen javasolt írásban rögzíteni a birtokbaadáskori állapotot.

Rögzítsük a közüzemi órák állását. De nem árt írásba foglalni azt sem, hogy milyen berendezési és felszerelési tárgyak vannak, maradnak a lakásban, és mi milyen állapotban van.

Ez ugyan némi plusz munkát jelent, de akár egy későbbi jogvita is megelőzhető, ha az átadáskor részletes jegyzőkönyvet készítünk.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd