Szerintetek helyes döntést hoznék, ha most albérletbe költöznék?
28 éves srác vagyok. Vidéki megyeszékhelyen élek Budapesttől 80 km-re, és ott az igazságszolgáltatásban dolgozom jogászként. A munkahelyem nem köt helyhez, a szervezet jellegéből adódóan a munkahelyem mobilizálható áthelyezési kérelemmel.
A helyzet az, hogy most költöztem el anyámtól 500 méterrel odébb. Van egy lakása, ahová beköltöztem. Nincs gond az egyedül lakással, tudok magamról gondoskodni. A probléma ott kezdődik, hogy nagyon vágyom arra, hogy Budapesten éljek. Ott éltem egyetem alatt, és 2 évig feljártam dolgozni. Most 2,5 éve itt vagyok "vidéken". Nem tudtam visszaszokni ide. Túl kicsi ez a hely nekem, kihalt a város, semmi élet, mindenki elköltözött innen Pestre. Az összes szociális kapcsolatom Pesten maradt, és introvertáltként sajnos ezeket nem tudtam ápolni. Rettentően vágyom oda, sok mindent feladnék ezért cserébe. Pesten ezermillió dolog van, nálunk kb. annyi szabadidős lehetőség van, hogy most az Auchanig vagy a Tescoig biciklizzek ki...
El akarok szakadni a szüleimtől. Külön lakom, de anyám lakásában, és csak egy utcányira anyámtól. Ráadásul a költözés mellett szól az is, hogy a társkeresőkön 10-ből 8 nő pesti, úgy könnyebb lenne egy kapcsolatot összehozni. Itt esélytelen a semmiből a családalapítás, no meg nem itt képzelem el a jövőmet.
Az a dilemmám, hogy áthelyeztessem-e magam Pestre, és ennek érdekében elmenjek-e albiba vagy ne? Itt ez a lakás, nem kell bérleti díjat fizetnem. Viszont úgy nem helyeznek át, ha nem a fővárosban lakok.
A fizetésem nettó 268 ezer, és kapok egy havi bónuszt, illetve évi 220 ezer Ft cafetériát. Ez talán egy kis egyszobás külvárosi garzonra lenne elég. Egyik percben úgy érzem, megérné költöznöm, hiszen legrosszabb esetben visszaköltözöm a mostani lakásba, ugyanakkor azt is belátom, hogy szinte semmi megtakarításom nem lenne. De mire tartogassam a pénzt? Úgyse lenne saját lakásom 10 éven belül, ha mamahotelben minden filléremet eltenném.
Ja, és fontos megjegyeznem, hogy anyám nem hajlandó se eladni, se kiadni a lakást. A lakás mindössze 1 éves. Mondta, anyagi segítségre ne számítsak tőle, itt ez a lakás, ez miért nem jó nekem.
válasza:Még tartósan agglegényként is élnék Pesten, nem csupán a csajozás miatt mennék oda. Tudom, nagyobb hely, több nő, de több a vetélytárs is. Viszont Pestről jól megközelíthető rengeteg város minden irányban.
Egyszerűen a mentalitás más Pesten, ami itt hiányzik. Hogy fogalmazzak... Itt lecsesznek olyanért, amire Pesten azt mondják, hogy teljesen normális, fel sem merül, hogy máshogy kéne. Pl. itt nálunk a melóhelyen telón beszéltem meg valamit a felettessel 2 mondatban, erre egy közös felettesünk rám szólt, hogy személyesen menjek be a feletteseim irodájába, ha velük beszélek, ne mobilon... Meg hogy az írásaimban miért 1 sort hagytam ki valahol, amikor a mintában úgy van hogy 2 sorköz van, belejavítanak ilyenbe is, meg behívat a főnök az irodájába, hogy nem javítottam ki rendesen a tervezetet úgy ahogy mondta, mert tudniillik az utolsó mondat végéről a pontot lehagytam véletlenül, de ott volt egy nagyítóval látható tintapont az eredeti gépelt szövegen (a főnök javítása), és azt nem vettem észre. Sikítófrászt kapok ezektől. Pesten voltam egy ideig kirendelésen a szervezeten belül, és ott amikor feltettem ilyen banális kérdéseket, illetve elmondtam ezeket, majdnem kiröhögtek, illetve forgatták a szemüket, mik vannak.
És a másik, a közvetlenebb kommunikáció. Már a korábbi munkahelyemen is (ami Pesten volt 2 évig) egy másik hivatalban lazán de udvariasan, tisztelettel beszéltünk egymással, a főnök velünk, itt viszont a főnök - aki a munkáltatói jogkör gyakorlója - magáz engem... A rövid pesti kirendelésemen az ottani főnököt tegeztem az elejétől mindenki mással együtt, és a becenevén szólíthattam (persze azt azért nem mertem). Aztán meg ha kiküldetésbe mennék egy bizonyos fakultatív program/feladat miatt a munkaidőmön belül, külön kérvényt kell nálunk írnom a főnökhöz felterjesztéssel, szigorú formaságokkal. Mesélték a pesti kollégák, hogy ők csak szóltak az ottani főnöknek, esetleg egy e-mailt írtak neki, hogy mennének, az meg rábólintott. A kommunikáció sokkal egyszerűbb, 21. századibb Pesten, míg nálunk ilyen vaskalapos, régimódi szokások mennek, megspékelve egy csomó szolgalelkűséggel, sztahanovizmussal, megfelelési kényszerrel.
Értitek már?
válasza:33-as, értelek, teljes mértékben, csak néha majd' felrobbanok.
Nem ruhatár szakon végeztem. Nem vagyok megbecsülve, és ez is elveszi a maradék életkedvem. (Emberileg sem, alig voltak barátaim, sose kedveltek túlzottan, sose ragaszkodtak hozzám a többiek. És a többi egészségügyi problémámat már nem is említem.) Legszívesebben kifutnék a világból...
válasza: válasza:1.,Ha tényleg introvertált lennél, nem vágynál a szociális kapcsolataid újra/fel-élesztésére, aminek a sikere eleve kétséges...
2.,Budapest sokakat csábít egyedül is, de csak kevesen találják meg a számításukat, ha tényleg egyedül vágnak neki.
3.,Nem lesz sok egyszerre a társkeresés, új környezet, új kollégák? Minden más új?
4.,Ha költözöl Bp-re két lehetőséged lesz:
a., jobb lesz. Akkor minden rendben.
b., nem lesz jobb, megbánod, hogy belevágtál.
Ez esetben levonhatod a tanulságot, és visszamehetsz a régi -most már jobban értékelt- lakásba, környezetbe "vidékre".
De ha meg sem próbálod életed végéig vágyakozhatsz Bp-re, mint egy elszalasztott lehetőségre.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!