Mennyire igaz hogy huszonéves fiúként nagyon nehéz szobát találni Budapesten?

Kedves #3 és #5.

A fiú főbérlőknek, általában teljesen mindegy, hogy fiú vagy lány az albérlő amíg normálisan kijönnek és rendesen fizeti a bérleti díj ráeső felét.

A nő főbérlőnek, nem mindegy. A férfiak nagy részét alapból kizárja félelem miatt. ( mert túl nagy darab, kopasz vagy túl hosszú a haja stb...)

A versenyben maradt férfiakat meg erősen szortírozza mert, a nők szimplán nem akarnak férfi lakótársat. Ha túl jól nézki, vagy vicces akkor meg szexuális feszültség stb... rengeteg okokvan.....

Szóval ha egy férfi szobát keres akkor limitált opciói vannak, de ha egy nő keres szobát akkor szinte bárhol szívesen látják, csak sokszor saját félelmei miatt limitálja a saját opcióit.

Ez a külömbség, a féfiaknak kevesebb opciójuk van, a nők meg válogatósak....

És még ki sem tértem, a férfi bérlő sztereotípiákra, mint a #2.

Fogalmak tisztázása érdekében:

[link]

#5 "a tulajnál senki sem indúl hátrányból" - Ez hülyeség...

Anyukámmal kerestünk albérletet a belvárosban. Az egyik legjobb kéttannyelvű iskolába járok Budapesten, anyukám meg jó bevétellel rendelkező vállalkozó. A modern trendeknek megfelelően öltözködünk mindketten. A bérletidíjból sem akartunk alkudni. Tulajdonosi szemszögből nagyon jó bérlőnek tüntünk.

Minden nagyon jól ment, tetszett a lakás, jól elbeszélgettünk a tulajdonossal és az ingatlan ügynökketl. ( Őt személyesen ismertük, a tulajdonos egy cégen keresztűl hírdette a lakását, ezért mind2en jelen voltak )

1 órával a távozásunk után felhív az ingatlan ügynök (akivel jóban vagyunk ezért őszinte velünk) és elmondta, hogy nem akarja kiadni nekünk a tulajdonos a lakást mert fél, hogy tizenéveként hatalmas nagy bulikat tartanék ott és lányokat vinnék fel stb...

Ez csak a mi történetünk, de még rengeteget feltudnék, hozni ismerősök tapasztalataiből és gondolom nem én vagyok az egyetlen egy.

72 % Te szerintem nem értetted amit írtam. Amikor azt írom, hogy nincs senki sem hátrányban, akkor az nyilván arra vonatkozik, hogy ami a tulajdonos ELKÉPZELÉSE, hogy kinek/kiknek adja ki, akkor abban nincs hátrány.

Tehát: ha ő 1 párnak és megfelelnek, nincs hátrány.

Ha családnak és megfelelnek, nincs hátrány.

Ha 1 személynek, nincs hátrány.

Te esetedben - valószínűleg - nem arra a felállásra gondolt, amire ti...

A gyerek takarhatja a 16 évest is, de az 5 évest is. Tehát az volt meghirdetve, hogy gyerekkel is lehet költözni, az még nem biztos, hogy belefért neki, hogy te már kamaszodtál.

A linket meg köszi, én pont tisztában voltam a fogalmakkal.

Egyébként meg ezer féle oka lehet annak, hogy ki és miért igen, vagy nem adja ki. De ez nem hátrány kérdése. Az életben is megválogatja az ember a barátait, azt meg lehet még jobban is, hogy kinek adja ki a saját tulajdonát.

Sok rosszat lehet hallani, látni, óvatosabbak lettek az emberek is.

Még egy tisztázás: A kérdésben az szerepelt, hogy mennyire nehéz szobát találni?

Nos: mivel a tulaj akié a lakás (és tegyük fel ott is lakik), adhat ki szobát is, megválogatja, de ez természetes. Dönthet úgy, hogy melyik nemnek adja ki, de ez általában fel is van tüntetve a hirdetésekben, de valaki nem ragaszkodik hozzá, és van olyan is, hogy képlékeny, tehát lehet ez is, az is. Nyilván a személyes találkozás fontos.

Akinek meg alapból egyáltalán nem fontos, hogy melyik nemnek adja ki, annak meg az a fontos, hogy rendben tartsa a környezetét, és rendesen fizessen, és ne hangoskodjon. Kb. ennyi + alkalmazkodó képesség a közös helyiségek használata során, illetve ezek megbeszélése.

A másik felállás: ha nem tulaj, hanem maga is bérlő, és az adja ki a másik szobát, akkor ott jobban meg van határozva általában, hogy kinek adja ki, melyik nemnek.

Azonban: ha valaki abszolút egyedül óhajtja kivenni a lakást (1 szoba), akkor totál mindegy, hogy ffi, vagy nő az illető, hisz nem kell alkalmazkodniuk egymáshoz és nem "zavarják" egymás társaságát.

Én a kérdés kiírójától a kérdést ELSŐDLEGESEN így értettem. Mivel nem részletezte, és nem írta azt, hogy mások is lesznek rajta kívül még ott...

Ezért is írtam, hogy a tulajnak oly mindegy, a lényeg a fizetőképesség, és hogy ne tegyen kárt, valamint a többi lakó nyugalmát NE ZAVARJA! (Hangoskodás, buli, például)