Fűnyíró főtengelyt meg lehet állapítani házilag, h görbe-e?

Attól függ mit értesz "házilag" alatt. Ha van otthon prizmád, ráteheted a főtengelyt, és mérőórával mérheted aközépen a sonkánál (vagy ha nem kör alakú akkor a tövében) hogy mennyi vándorol.

Meoldás 2: befogod egy tokmányba, vagy osztótórcsába, és a másik végét ugyanígy órával megméred.

Persze, az órázás a legprecízebb módszer, de ha körbeforgatással, szemmel nem látható a görbülés, az a működésben sem fog nagy gondot okozni.

Amikor az enyém elgörbült, szemmel látható volt, ill. rázkódott is a gép.

Miután a szerelő megjavította, még mindig látszik némi imbolygás, de a működésre nincs hatással, nem rázkódik, nem rezeg. Persze egy autónál, motorkerékpárnál igen fontos a kiórázás, de egy fűnyíró késtengelyénél nagyobb a tűrés.

Azért arra kíváncsi lennék, hogy egy tokmány és egy mérőóra segítségével hogy lehet kimérni mennyit üt egy tengely. Az osztótárcsába pedig nem tudom hogy lehet egyáltalán akármit is befogni. A prizmás módszer szintén hülyeség, nem tudom ilyen dolgokat minek egyáltalán leírni.

Két lehetőség van egy főtengely "elgörbülésére", ha beleüt valamibe a kés és tényleg elgörbül a főtengely vége, vagy ha olyan főtengelyről van szó, a két oldal egytengelyűsége elmozdulhat (ez természetesen csak benzinmotoroknál játszik).

Ha a főtengely vége görbült el akkor azt kimérni és egyengetni is úgy kell, hogy a főtengely beépítve marad. A mérést műhelyi körülmények között, mágnestalpas állványba szerelt mérőórával kell elvégezni. Az egyengetésre pedig célszerszám kell.

Ha a két oldal nem egytengelyű, akkor azt a főtengelyt kiszerelve, két csúcs között kell kimérni, szintén mérőórával. A beállítást szintén célszerszámmal kell elvégezni, ami ép lehet egy kalapács is, csak az nem szakszerű.

Otthoni körülmények között, azt mondhatjuk, ha szemre nem üt a tégelyvég akkor olyan nagy katasztrófa nincsen. Ha precízebben akarod tudni az ütés mértékét, akkor a következő módszert ajánlom otthoni körülményekhez: Egy nagyobbfajta pillanatszorítóval felfogni egy (lehetőleg gyalult) farabot úgy, hogy az pont érintse a tengelyt. A pillanatszorítót rendesen meg kell húzni, hogy a fa kis erők hatására azért ne mozduljon meg. Utána párszor körbeforgatod a főtengelyt, ami az excentricitás miatt valamennyire ellöki magától a fadarabot. Ezáltal valamikor hézag lesz közöttük, valamikor érintik egymást, attól függ éppen hogy áll a főtengely. Már csak a hézag maximális mértékét kell kimérni, amire akármilyen otthon is megtalálható eszköz megfelel, aminek tudjuk a vastagságát. Pl.: egy sima A4-es lap kb. 0,1mm vastag.

A prizmás módszert az egyik ismerősöm használta, akihez fejér megyében kb 30 km-es körzeből mindeki hordta a krossz motorokat.(mármint az igazi versenymotorokat, nem a kókány kálmánok az enduróikat)

Neki jól működött ahogy az ábra mutatja. Lehet hogy azóta eljárt az idő a módszer felett mert ez a 90-es évek vége Volt.