Miért van a kismegszakító dobozban mindkét sínen rajta a földnek és a nullának is a jele?

Valójában tökmindegy melyik sínt mire használod, csak mindig a megfelelő vezetékeket kell oda kötni. Elképzelhető, hogy az egyik jel fejjel lefelé van, mert megfordított táblánál amelyik olvasható, az az értelemszerű jelzés.

Főleg csupasz szigeteletlen sínnél mindegy. ha szigetelt és színe van a sínnek, akkor színt a színhez kell kötni már.

Mivel így elég egy bélyegző szerszám így költségcsökkentési céllal van megjelölve mindkét jellel.

Aki pedig felönt a garatra az ne nézegessen lakáselosztókat!!!!!

Az jutott még eszembe, hogy három fázis esetén nem feltétlen vezetik el az üzemi nullát. (Pl. csillag-delta motorok) Ellenben a védelemre attól még szükség van.

Ezen egy esetben a nullának szánt feleslegessé váló sín is használható védelemnek. Nyilván a jelölés egyértelművé tétele után és semmiképpen nem keverve más áramkörök üzemi nullájával... Szóval előfordulhat, hogy mindkét sínt valaki egyforma funkcióra használja, de jelölni egyértelműen kell akkor is.

>Aki pedig felönt a garatra az ne nézegessen >lakáselosztókat!!!!!

A garatra felöntést sok szabály tiltja, mégse foglalkoznak sokan vele - nyilván rád majd hallgatni fognak. A szerelők 15-20%-a masszív alkoholista. Ettől még 80% rendes ember, de a többi is benne sajnos a pixisben. Mindig gondolni kell ezekre is, optimizmusból nem lehet megélni, de bele lehet halni.

Ráadásul manapság örül az átlag emberfia-lánya, ha legalább egy kóklert talál, akit meg tud fizetni. Utána persze meg lehet nézni az eredményt. Szaküzletben dolgozom - ne tudd meg, mik vannak... És a felhasználók egy része se jobb, aki a munkákat berendeli. Eleve igénytelen, olcsó munkaerőt keres, a leghitványabb szerelvényekkel, megoldásokkal, amit kulturált szerelő be sem vállalna, hogy beépíti. Maga veszi a mesternek a sört, hogy ne kelljen kimennie kocsmázni, mert az is lassítja a folyamatot.

Kérdező:

Szerintem nincs igazad. Alapesetben a védelmet és az üzemi nullát KÜLÖN, IZOLÁLTAN kell szerelni. Közösíteni azt szigorú feltételek betartása mellett szabad csak.

Általában a mérőszekrényben és egy megfelelő paraméterű földelőszonda leszúrása mellett. Azaz a tábládon legtöbbször már eleve izolálni kell. Adott távolságonként kiegészítő szondákat kell leszúrni, hogy a földhöz képest ne alakulhasson ki veszélyes potenciálkülönbség. A védő vezető keresztmetszetét is méretezni kell a legrosszabb esetben folyó áramra, illetve a rajta eső feszültségre egyaránt.

Olyat meg végképp nem szabad csinálni, hogy valaki egy sínen felváltva hol nullát hol védelmet kötözget, amit ez a jelölés elvileg megengedne. Szóval szerintem az esetek jó részében ez a gyártói jelölés szabálytalan és célszerűtlen. Még akkor is, ha egy prés-szerszámfejet megspórolnak rajta. Régen míg volt kötelező KERMI és MEEI, át se ment volna a minősítésen az ilyen termék.

Efféle közösítésekkel a baj akkor van, ha a hálózaton fentebb megszakad az üzemi nulla, vagy valaki a fázis és nulla vezetőt megcseréli. Első esetben egy testzárlatos berendezés miatt valamennyi földelt készülék burkolata feszültség alá kerül, azaz életveszélyes lesz minden védőfölddel ellátott berendezés még akkor is, ha azok ki vannak kapcsolva. (Védelmet a kapcsoló nem szakít, ez is előírás és megint csak nyomós oka van, hogy a védelem bármilyen megszakítása tilos.)

Második esetben akkor is megtörténik mindez, ha egyébként egytől egyig teljesen hibátlanok a berendezések.

És itt életszerű dolgokra kell gondolni, nem arra, hogy egy ember tessék-lássék úgy-ahogy leszereli a villanyt és akkor, ott villamosan jó. Bármikor hívhat a tulaj egy másik szerelőt, aki a szinte sose létező doksi hiányában keresgéli a hibát, vezetéket cserél egy szakaszon, ahol előtte egy színű vezetékkel elvitték a fázist meg a nullát. Nem figyel, nem eléggé ért hozzá, eret cserél és kész a baj. Az illetőt nyilván leültetik, de ettől nem támad fel senki és szerintem aki előtte szerelt, ugyan jogilag legtöbbször mentesül a rácstól, ám erkölcsi felelőssége mindenképp lehet.

Persze lehet mondani akár három felkiáltó jellel is, hogy figyeljen, lámpázzon, csengesse ki, keresse a fázist, stb. És van az élet, ahol meg jönnek a statisztikai hibák, kapkodás, nem odafigyelés, magánéleti gondok, ital, telefonon zaklató egyéb ügyfelek miatti stressz, stb...

Ezért kell már a hálózat kiépítésekor egyértelműen jelölni a színeket, konzekvensen izolálni a védő és üzemi nullákat, szabályosan csinálni mindent. És ezért szedném ki/takarnám el a félreérthető jelölést is...

Ment a hatalmas zöld kedves válaszadó! :)

Szakmabeliként én is sok remek megoldással találkozok.

>Vagyis a nullaát és a földet illik összekötni. ( mert ha a >földszonda elrohad, agyon ver az áram!)Ez biztonságosabb, >mert a védőföldelés végig fémesen halad a nulla felé.

Az a baj, hogy a nullával egyesített védelem hibája is gyakori. Ezért előírás, hogy ahol összekötöd, ott szabványnak megfelelő módon földeni kell. A földelés nem szakadhat meg, nem rohadhat el. Ha megtörténik, az a hálózat attól kezdve életveszélyes, használata a hiba elhárításáig tilos. Nincs olyan, hogy majd elmegy az a nulla vezetőről is közösben, a szakadt földeléssel. Ezért van a rendszeres érintésvédelmi felülvizsgálat, illetve szerelés után a használatba vételt megelőző ÉV. mérés és az erről készült, hiteles jegyzőkönyv.

>Nagyon ritka, hogy külön földszondát épitenének ki, ezt >álltalában a trafóházakba végzik el.

Nono. Minden önálló épületnél kötelező. Tehát ha egy ingatlan több épületet tartalmaz, akkor nem elég a mérő alatti földelő szonda telepítése, hanem ahány más épületbe bevisszük az áramot, annyi ott elhelyezett és műszerrel ellenőrzött szondát kell telepítenünk.

Nyilván ezzel sokan nem foglalkoznak. Megtanulják az iskolában, levizsgáznak belőle és a mindennapi gyakorlatban meg nagy ívben tesznek rá. Általában nincs ebből baj - amíg nincs baj...

De épületek közt a talaj nullpotenciálja nagyban eltérhet. Valaki kihúz némi koaxot a kameráinak, UTP-t a számítógépeihez. Megfogja a szereléskor egyik kézzel a BNC dugót, másikkal a PC vagy a DVR fémházát és minimum káromkodva eldobja valamelyiket... Ha szakszerűen van földelve a villamos hálózat, akkor viszont nincs ilyen gond, mert a vezetékek végein mindkét oldalon ami föld, az közel földpotenciálon is van, pár voltnál ott többet mérni nem szabad.

De máshol is leírják ezeket:

[link]

"A TN-rendszer (nullázás) esetén – az áram-védőkapcsolással védett testek kivételével – minden testet a tápláló rendszer földelt pontjához kell fémesen kötni. A nullavezetőt (illetve a földelt fázisvezetőt) minden, ezt a nullázott hálózatot tápláló transzformátorállomáson és a hálózatra fémesen csatlakozó generátornál le kell földelni. Ügyelni kell arra, hogy a TN-rendszer védővezetőül használt üzemi vezetőjének potenciálja minél inkább azonos legyen a környező talaj potenciáljával.

Ennek érdekében:

ahol a közelben olyan természetes földelés van, amely önállóan is számottevőnek minősül, azt az EPH-hálózaton keresztül össze kell kötni a nullavezetővel, illetve a földelt fázisvezetővel;

ahol ilyen önállóan is számottevőnek minősülő természetes földelés nincs, minden épületbe való becsatlakozásnál létesíteni kell egy önállóan is számottevő földelést, s az épületbe csatlakozó hálózat közvetlenül földelt üzemi vezetőjét ennek felhasználásával kell földelni. Ez a földelés a fogyasztói vezetékhálózat része.

A rögzítetten szerelt vezetékekben védővezető céljára PEN-vezetőt (az üzemi áramokat is vezető nullavezetőt) is szabad alkalmazni, ha teljesíti a következő feltételek mindegyikét: a földelt vezető a rendszer nullavezetője, illetve a vezető anyaga réz vagy alumínium, névleges keresztmetszete legalább 10 mm2 , régi lakóépületek fogyasztásmérő előtti vezetékein – ezek felújításáig – legalább 6 mm2 ;"

Annyit tennék még ehhez, hogy az áramszolgáltató adott távolságonként (pl. minden X-edik villanyoszloponként, földkábel esetén leágazási pontonként) kiépít földelést.

Érdemes megnézni közelebbről egy közvilágítási hálózatot, mennyi szondát használnak fel hozzá.