Mi a különbség az 1980-as évek előtt és után épült panellakások között?

Sokan összekeverik a panellakásokat a házgyári lakásokkal. Mindkettőt panelnak tartják,pedig építészetileg mások.

Én a 70-es években laktam panelban,a lányom később házgyáriban. Mindkettő építését láttam.

A panelházakat méterszer méteres vasbeton elemekből építették. A mennyezet nem tömör panel volt,hanem tepsiszerűen nézett ki. A miénket télen építették, a mennyezeti panelekbe hó esett,amit nem szedte ki. Ennek az lett a következménye,hogy nyár közepén a hó megolvadt és csurgott le a víz a mennyezetről. De ugyanígy,ha a fönti lakásban túlfolyt a mosógép,vagy a fürdőkád,az alsó szomszédnál csöpögött a víz. A villany és vízvezetékeket beépítették a falakba.

A házgyári lakásoknál minden fal egyetlen elemből állt. A vezetékek a falon kívül futottak.

Ha egy lakásban gázrobbanás történt, a panelházaknál néhány elem esett csak ki, a házgyáriaknál viszont egy egész fal.

Nagypaneles (házgyári) lakásoknál a szerkezetben nincs semmi különbség, hiszen mindkét évjáratú házakat ugyanannak a házgyárnak az elemeiből rakták össze. Talán annyi különbség van, hogy a korábbiaknál vésett horonyba ragasztott villanyvezetékeket alkalmaztak, az újabbaknál már a gégecsövet is beleöntötték a falelemekbe. De azért persze van különbség. A nyolcvanas évek előtt épült panelokban általában kisebb lakások vannak, többnyire másfél- vagy kétszobás lakások. A nyolcvanas évek után épültekben nem ritka a három vagy négyszobás lakás sem. A korábbi házakban a konyha méretét is minimalizálták arra hivatkozva, hogy úgyis mindenki az iskolában, munkahelyen, étteremben eszik. A nyolcvanas évek után épültekben a konyha mérete ugyan többnyire nem változott, de gyakran terveztek a konyha mellé már ebédlőt is. A nyolcvanas évek után épült lakótelepekre jellemző az is, hogy próbálták elkerülni az egyhangúságot, ezért változó magasságú épületek jellemzik a lakótelepet és néha a lapos tető helyett rendes tetőt is kaptak az épületek. Ebben az időben jelentek meg a fa nyílászárók helyett a mai műanyag ablakok elődjei, illetve a magasabb épületekbe bútorszállításra is alkalmas méretű felvonók kerültek.

De ahogy az első írta, a magyar nyelvben minden iparosított technológiával épült épületre a panel szót használjuk, pedig lényeges különbség van például egy házgyári nagypaneles vagy egy alagút- vagy csúszózsalus ház között.

A minőségen nem a panelek gyártását érti a "szerző".

Az építési minőség, nem azt jelenti, amit a viccben is sokszor használnak... (Ki a hibás, hogy összedőlt... cement... "én ott sem voltam") hanem azt, hogy maga az összeszerelés és a belső kivitelezési munkálatok csapnivalóak voltak. sok helyen tanulók maszatoltak. Szakember óne... Egy 10 emeletes háznál nem lehet kispórolni azt ami tartja..! Ami a többit illeti, hogy villamos csövek csak a falba kerültek, a hajlatokba nem. (Csak oda csaptak egy kis maltert.) Sok helyen kispórolták a konnektorok földelését, sőt, földeletlen konnektorok kerültek a falakba. A vízvezetékeknél gyakran volt azonnali meghibásodás. A lefolyók örökké szivárogtak. A nyílászáról rosszul kerültek a helyükre, vannak amik a mai napig nem záródnak tökéletesen 40 év távlatából. Fütyült a szél az ajtó és a panel között. Hiányoztak a tömítések. Sok helyen ahol utólag betonozni kellett, egyszerűen bent hagyták a zsaluzást, csak mert úgysem látszik.

Szóval amit beépítettek, az csapnivaló módon tették.

Mára ezek jelentős része kijavításra került a felújítások alatt, ill. maguk a lakók kiküszöbölték a kezdeti trehányságokat.

Jó esetben van egy nagy különbség, amihez talán a mai napig nem nyúltak sok helyen. ~ 80 előttiekben aluminium vezetékek vannak, és csak a fürdőben, ill. a konyhában van földelés bevezetve. ~80 után már rézszál került a konnektorok mögé, és előfordul későbbi lakásoknál a szobai földelt konnektor is.

Ezekkel egy időben megemelték a biztosítéktáblán a biztosítékok kapacitását. Régi jellemzően 10-16A, míg az újak 16-22A-esek. Ha jól emlékszem ezt támogatta 45-50A-es "lépcsőházi óra". A környezetem jellemzőit írtam, így esetleg eltérhet máshol, de abból az időből és a magyar szabvány miatt ez jó eséllyel egységesnek mondható.

Talán az ablakokat érdemes még említeni, ami 80 után változott. Az egységes fehérre maszatol fa ablakokat felváltották a fa színű fák, majd később a műanyag. Minden egyéb luxus, csak a későbbi panelfelújítási program műve. Hőszigetelés, termoablak, lefolyócsövek műanyagból, és a vízvezetés is műanyag, valamint cserélődnek az órák, és a biztosítéktáblák is. Ledesedik a világítás, ami helyeként egyediesedik, azaz nem kapcsolod egy kapcsolóval az egész lépcsőházban a villanyt, csak az adott emeleten... akár mozgásérzékelőkre váltás.

Ne és persze minden ilyen lakás a fúrások miatt szita, és jóval nehezebb mint eredetileg, hiszen pvc volt a padlón, pvc a falon a fürdőben, és tapéta a falakon. Ma pedig felváltotta a járólap szalagparketta kombó, a csempe, és a falakon tonnaszám van jelen a glett + festék. Sok helyen jellemző a válaszfalak kiszedése is, engedéllyel, vagy anélkül. Konyhanövelés, + ajtó szándéka.. ;)

Kb. ennyi. Ha vásárlás miatt olvassa ezt még valaki, akkor javaslom, hogy nézzen körül mielőtt megveszi. Vannak őrült szomszédok, akik spórolni akarnak gázpalackkal.. jellemzően ott ahol csak villany van. Továbbá le kell ülni a ház elé hét közben, hétvégén, és éjszaka, főleg péntek szombat éjszaka. Környezeti tanulmány, úgymond... szórakozóhelyek közelsége, és a forgalom, zaj miatt. Tudomásul kell venni, ahova odaszoknak, a zajkeltők, onnan elűzni nem lehet a zaj forrását, mert mindig jönnek mások. ;)