Hogyan alapozott alá egy háznak régen az egyszeri paraszt ember, amikor még nem ismerte a betont?

Ahogy az első írja.

Alá falaztak.

A beton előtt is készültek alapozások.

Falazott alapok készültek téglából, kőből, de fa cölöpöket is használtak.

Illetve amit második írt.

Vályog alá sokszor csak a döngölt föld került.

Vályogházaknak legtöbbször nem volt alapja, vagyis csak döngölt föld. Az "egyszeri" paraszt ilyenben lakott.

Amúgy teljesen bio lebomló ökotudatos házak voltak ezek, Greta Thunberg elélvezne, ha tudná. A vályog még újra is hasznosítható, újra lehet belőle házat építeni.

A vakolat nád és tapasztott sár, lótrágyával vízszigetelve, a födém és a tetőszerkezet fa, nád fedéssel.

Fűtesük 100% megújuló energia (fa)

a régi építkezéseken beton híján jó minőségű

nagyméretű téglával alapoztak, alatta döngölt föld volt. A mostani épületbontásoknál derül ki, milyen masszív volt a tégla alap.

Az alap mérete fügött a terepviszonytól, a pénztől, a ház nagyságáról. Az egyszerű ember mindent egyszerűen, a lehető legolcsóbban oldott meg.

(Irakban ma is átalálni olyan építményeket, melyek alapja kisméretű tégla, malter hiányában pedig kátrány volt a kötőanyag...persze ezt nyolcezer évvel ezelőtt építették)

A követ írtàk vagy téglát. Sárba kötve.

Döngölt föld fölé építették a falat. A falat kicsivel a föld alatt kezdték, mindkét oldalon hozzá bedöngölt földdel akadályozták meg a fel elcsúszását.