Napelem családi házra telepítése az egy megtérülő beruházás ? Adott egy lakás villanyszámlája 9000-ft, éves a matek szerint 108 000-ft . Na mármost napelem beruházás erre az adott házra borsod-megye engedélyekkel, telepítéssel 5-millió lenne ?!

31!

Te meg azt merlegeld, hogy nem vagyunk egyformák. És attól, hogy nem szalmabálával fűtök még nem vagyok városi gondokkal elfoglalva.

Ha neked nem "illeszkedik" a házad üzemeltetésébe a napelem az attól még nem ördögtől való.

Ahogy az sem elítélendő, hogy én nem szeretem ha 15 fok van a házban.

Hát miért nem ezzel kezdted, hogy egész nap a ganajban cuppogsz a gumicsizmával, szeretnél elmenni nyaralni de nem tudsz, mer' az állatnak nincs szabadnap, még a házat sincs időd kifűteni. Dunyháztok a 15 foknak, aztán amikor begyújtasz, derékroppantó bálákat meg tuskókat pakolsz a nap végén hulla fáradtan, amikor más sorozatot néz a kényelmes gázkazán melegében. A puhány városiak napi meló után beülnek a kedvenc éttermükbe megenni valami finom fogást szép ruhában, te viszont nekiállsz kitakarítani a kazánt, mire végzel úgy nézel ki, mint a legalja szénégető cigány.

Így már mindent értünk!

Felnézünk rád! Folytasd az életed, könyörgöm élj tovább így!

Avval kapcsolatban hogy a napelemek karbantartásmentesek, és a hozzá tartozó elektronika zárt rendszer.

Mit is jelent ez?

Papíron jelenti ezt. A gyakorlatban hiba esetén csak komplett egységek cseréje van. Borsos áron. Mert megbontathatatlan, és a karbantartás tudásszintjén nincs szaktudás a javításhoz. Bedöglik az inverter, nem találsz rá embert, aki nekiáll a kapcsolásban megkeresni hogy melyik elektronikai alkatrész ment tönkre. Nincs szaktudás ehhez!

Sőt, továbbmegyek: ha meg is van a hibás alkatrész, és kicseréli, lehet hogy utána ugyanúgy tönkremegy. Miért? Mert hogy a tönkremenetelt mi okozta, az nem lett feltárva. Mert ha feltárnák, akkor kiderülne hogy az áramkört módosítani kéne.

A napelem jó a különböző reklámszövegekbe, meg most nagy divat lett.

De! Attól hogy valami nagy divat, még nem biztos hogy jó is.

Sőt, a gyakran hallott környezetvédelmi feltételezések sincsennek igazolva. Egyrészt komoly nyersanyagigénye van (nemcsak a napelem paneloknak, hanem az inverternek is, ezért is hiánycikk az inverter-hónapokat kell várni előjegyzés után) másrészt: ha végleg kimúlik, akkor veszélyes hulladék. Újrahasznosítás nagyon kevés esetben vagy egyáltalán nem megoldott. Gyártástechnológiáról pedig szó sem esett...

Rengeteg műszaki megfontolás szóval hiányzik még.

Persze nagy üzlet-nagy profit ez bizonyos gyártóknak és politikai köröknek. Az eszement módon, gombamódra keletkező napelem tábláknak (nemcsak a háztetőkön, de a sivatagokban is...) a hajtóereje 90%-ban üzlet és politika.

Ne gondolja senki, hogy lényeges környezetvédelmi megfontolások vannak a háttérben!

Üveg, polikarbonát, ón, réz, szilícium-oxid. Ezek alkotják a tábla tömegének 99.9%-át.

Megneveznéd kérlek a veszélyes anyagokat?

#37-38 Jogszabály alapján. Nem olyan egyszerű ez, ahogy gondolnánk. Pl. a 197/2014. (VIII.1.) Korm. rendelet írja le hogy ezeket hogyan kell kezelni/gyűjteni. De gondolj bele, vagy nézz utána, ha most pl. ki akarsz dobni rossz napelemeket. Valószínüleg jó messze kéne elszállítani, mert kevés helyen veszik át, és már most is van egy kilónkénti leadási ár, amit meg kell fizetni. 15év múlva ez sokszorosára emelkedik.

Amúgy pl. csak az üveg, önmagában is veszélyes hulladék. Ez egy EU-s rendeletbe van leírva. A többiről ne is beszéljünk. De ha el is jutnánk addig, hogy sikerül komponenseire bontani a paneleket [mert ugye szép dolog az újrahasznosítás, de a technológiát ki kell dolgozni, az ehhez szükséges energiát elő kell állítani, újrahasznosító üzemrészeket kell létrehozni, a keletkező járulékos veszélyes hulladékokat is kezelni kell (anyagszétválasztás, mosás, vegyi eljárások hulladékai)] nem könnyű feladat a komponensek újrahasznosítása:

-üveg: beolvasztani lehet, nagy a hőmérséklet és energia igény.

-polikarbonát: ez egy műszaki műanyag, amennyire én tudom, rendkívül rossz az újrahasznosíthatósága. 15-20év után elég jól elöregedik, tulajdonságai, anyagjellemzői romlanak. Beolvasztás nem egyszerű, degradálódás hamar lép fel, nem tudod azt megcsinálni mint pl. polipropilénnel hogy 10x újraolvasztod és újraöntöd.. . Esetleg bedarálva granulátum formában szennyező adalékként tudom elképzelni valamibe belekeverve. Kiforrott módszerről nem tudok, valószinüleg kutatják, mert elég sok PC hulladék van építőiparból, elektromos berendezésekből.

-ón/(vörös)réz: ezek újrahasznosíthatóak a legegyszerűbben. Az ón kevesebb, a réz több energiával beolvasztható. Itt a tisztaságra kell figyelni, tehát a szennyezőket külön kell választani a színfémtől, ez egy elfogadható szintig fajsúlykülönbség alapján működik (majd elektrolízissel és egyéb módon finomítható az eljárás).

-szilicium: erről megmondom őszintén, fogalmam sincs hogyan lehet újrahasznosítani. Nagyon-nagyon vékony rétegben, és nem is önmagában, hanem vagyületként van jelen.

A fentiek alapján szerinted ki fog napelem újrahasznosítással foglalkozni? Ahol az üzlet és a profit az elsődleges, ott biztos nem fognak foglalkozni vele. Valószinüleg uis. egyszerűbb az új alapanyagokat megvenni... Tehát nagyon úgy néz ki, hogy a napelemek (becsületes nevén fotovoltaikus panel) mennek majd az eddigi szemétdombok tetejére...

39 Ezeknek nem sok valoság alapja van.

https://www.youtube.com/watch?v=tGD1D4BxNR0

[link]

Németországban a háztartási kisgépekhez tartozik igy ingyen átveszik. Valoszinű EU szinten fognak bevezetni valami szabályozást.