Lakik valaki készházban?

Nem ezt hívják!

Ezt Te nevezed annak.

Az külön "jó", hogy sértve érzed magad miután poénkodtak a kérdéssel.

Az pláne jó, hogy kb. kismillió ilyen kérdés van már.

Önigazolást szeretne!

Hogy a könnyűszerkezetes épület számára a legmegfelelőbb.

A "készház" az egy könnyűszerkezetes ház, de a könnyűszerkezetes ház nem feltétlen "készház". Készházaknak azokat a házakat szokták nevezni, ami gyak. könnyűszerkezetes elven előre gyártott panelekből épül fel. Tulajdonképpen úgy működik, ahogy épültek anno a panelházak, hogy az elemek legyártásra kerültek a panelüzemekben, majd a helyszínen beemelték azokat. Itt is ez történik, csak az elemek könnyűszerkezetből épülnek az üzemben.

Magáról a könnyűszerkezetes házról érdemes inkább érdeklődni, de abban a témakörben viszont itt valóban rengeteg kérdés és ennek okán annál is több válasz született már. Sokan ész nélkül támadják ezt az építkezési módszert, egyből az értékével jönnek, hogy az kevesebb, ill. a tartósságával (ami teljesen hülyeség), továbbá azzal, hogy nem is olcsóbb a téglánál, ami pedig sosem tartozott az előnyei közé, így nem is értem miért jöhet szóba stb.

Az én véleményem róla az, hogy a könnyűszerkezetes ház baromira jól szigetel, azaz télen sokkal kevesebb energiával kifűthető, azonban mivel a falaknak nincs igazán tömege ez nyáron rögtön a hátrányává válik és nyáron sokkal hamarabb kimelegszik. Egy könnyűszerkezetes (fa) ház vagy akár egy szalmaház úgy gondolom akkor élhető, ha az helyesen van tájolva. Tehát feltételnek kellene lennie annak, hogy a ház kelet-nyugat irányba nézzen, keleti és nyugati oldalon ne legyenek túl nagy ablakok és abból is 3 rétegű okvetlen, mert a 3 rétegű az már a nap sugarait is képes némileg visszafogni. Déli oldalon lehetnek nagyobb ablakok, déli oldalra legalább 1m széles tornácot kell építeni. A padlásterének jól szellőzőnek kell lenni. Így eltudom képzelni azt, hogy nem kell egyfolytában dolgozzon a klíma nyáron. Ez az építkezés egyébként északon volna ideális. Ott télen könnyen kifűthető és nyáron amikor bár akár nincs annyira hideg kint, bent a házban, nyugalmi állapotban direkt jó, hogy hamar kimelegszik a ház és a nagy ablakok okán, a rá sütő nap miatt akár kellemesen meleg tud lenni fűtés nélkül.

Meglátásom szerint egyre nagyobb hangsúlyt fektettünk a házaink szigetelésére, hogy az télen a hideget kint tartsa, az minél könnyebben kifűthető legyen, miközben a klímánk meg változik és egyre kevésbé hideg a tél, azonban egyre melegebb a nyár. Hogy erre konkrétummal szolgáljak, a tavalyi és az idei tél megvolt nálam 10 köbméter fával úgy, hogy az épület 440 légköbméter és nincs szigetelve, B30. Ez 6-7 évvel ezelőtt 16-18 köbméter fával valósult meg és minden évben egy kicsit kevesebb lett.

Bármennyire is rossz szigetelőképességgel rendelkezik a vályog, hőtartása azonban nagy, pláne a kimondottan vastag falaknak (50-70cm), úgyhogy meglátásom szerint egyre inkább afelé kellene tendálni, abban kellene gondolkodni, hogy a falak tömegét növeljük. Attól, hogy régen nem sikerültek annyira jól ezek a házak, pontosabban a régen épített vályog házak a mai szokásainkkal nehezen összeegyeztethetőek, még lehet úgy építeni vályogot, hogy az a mai kornak megfeleljen. Ha az épül egy tisztességes vasalt betonalapra, a vályogfal ettől el van szigetelve, és a fal megvan gátolva abban, hogy bárhonnan vizet rántson fel, és kap egy száradási időt, akkor azon a falon még akár a mai, a téglához kitalált anyagokat is használhatjuk, úgy mint cement alapú vakolat, glett, csempe stb. stb.

Röviden szerintem a jövő pont az, hogy a falak tömegét növeljük, nem pedig csökkentjük, bár nem biztos, hogy ezt a vályoggal kell megoldani, nyilván vannak más megoldások is. A jövő szinte biztos, hogy az, hogy a meleg elől kell majd "elbújjunk", nem pedig a hideg elől. Bármennyire is őrültségnek tűnik akár pl. a dombház, valószínű, hogy azok jártak jól, akik ebbe az őrültségbe bele bírtak szeretni.