A vályogházakat anno tényleg "szemre" építették, alig használtak mérőeszközöket?

A karbantartás szó elég sok dolgot jelölhet - az is karbantartás, ha az eredeti kőművesek össze-vissza rakták a mindenféle formájú téglákat és teljesen újra kell húzni a falakat utánuk, meg az is, ha csak a vakolatot kell felfrissíteni.

A szocializmus alatt is tömegével kellett vályogházakat elbontani, mert veszélyessé, lakhatatlanná váltak. Általában az alap is meg a falak is ócska munka volt - ezt sokan próbálják úgy beállítani, hogy az állami hatalom el akarta törölni a magyarság ezen kulturális értékét és mindenkit szürke szocreál munkásosztályba kényszeríteni, de az a helyzet, hogy nem erről volt szó. Egyszerűen a vályogház régen a TESCO gazdaságos megoldás volt, s akinek építőanyagból is csak a legolcsóbbra futotta, az munkaerőből is csak valami képzetlen, hozzá nem értő brigádot tudott fogadni. A szabványosított építőanyagoknál a gyenge szaktudású építőmester nem okoz akkora problémát, mert ha elbénázza sem tudja úgy elbarmolni, hogy azt ne lehessen kijavítani vagy jelentősen megmásítsa az eredeti terveket. Egy hasonlattal élve: LEGO-ból egy 5 éves kisgyerek is tud várat építeni és nem tudja olyan rosszul tenni azt, hogy komoly statikai gondok jelentkezzenek, míg sárból azért kellő tudás és türelem kell, hogy ugyanolyan stabil épületet állítsanak fel. Éppen ezért téglaházakat általában csak nagyon ritkán szoktak statikai okokból elbontani - a modern anyagokból készült épületeknél általában a gazdaságossági, esztétikai vagy földügyi indokai szoktak lenni a bontásnak, míg vályognál tényleg előfordul, hogy egyszerűen már nem bírja el a saját súlyát az épület.