Hogyan kell vakoláshoz a habarcsot előkészíteni?

1. Rabicolás

https://www.youtube.com/watch?v=WlzVzg6THEk

Ha lehálóztad utánna az első lépés a "grúzolás" ( az állaga maradjon nagyon híg mint a víz nagyon pici homok sok cement és egy pici mész is mehet bele.) Ezzel becsapkodod a falat úgy hogy mindenütt takarjon ezzel alapozod a felületet nem kell vastagon nem is tudnád vastagon felhordani. Következő lépés a durvázás a keverésu arány fontos 3:1 hét szoktuk keverni ez azt jelenti hogy 3 lapát homokhoz kell 1 lapát cement, a mész 1 keverőbe 2 lapát körül kerül bele. A mész adagolása kulcs fontosságú kérdés ha kevés van benne akkor túlzottan ragadós lesz az anyag nem fogod tudni a fángliból kidobni a falra beleragad, ha túl sok akkor pedig egyik hogy hajlamosabb lesz a repedezésre a habarcs másik hogy nem fog a falon fennmaradni. Akkor jó ha szépen kifordul a fángliból de ha feldobod a falra akkor stabilan fentmarad. A habarcs állagát pedig Te magad tapasztald ki de a tejföl állagú szokott a legközelebb állni hozzá.

Végül pedig a símító vakolat. Ehhez való homokot ajánlott lerostálni a símítás közbeni karcok elkerülése érdekében. A símító vakolat egy hígabb durvázó vakolat, ez nem gond ha nem tökéletesen sima ha lesz glett a falon.

Esetlegesen ha nem áll rendelkezésre mész akkor megfelel egy normál vegyesboltban kapható legolcsóbb tömény mosogatószer ( 1 keverőbe kb 1dl) a lényeg hogy erős hatású legyen. Viszont ha ezt alkalmazod akkor több cement kell mert így tudod kiváltani a meszet. Remélem tudtam segíteni!

Manapság, a XXI. században kevés olyan ember, aki sártapasztott falak között kíván lakni. Az emberiség már évezredek óta használ a falak bevonására vakolatot. A vakolat nem más, mint a falra felkent, eredeti állapotában híg habarcs, ami megszilárdulva, megkötve kemény réteggé válik. A habarcs fő összetevője a homok, amit valamilyen ragasztóanyaggal keverünk, hogy a szilárdulás megtörténjen.

Ragasztóanyagként (szakszóval: kötőanyagként) igen sokféle anyagot használhatunk, de évszázadokon, sőt talán évezredeken át a mész volt az az anyag, alkalmaztak. A mész működését, kémiai és fizikai átalakulását a habarcsban le lehet írni bonyolult módon, de szerintem így egyszerűbb és érthetőbb: az oltott meszet homokkal és természetesen vízzel keverve egy pépes anyagot, a habarcsot kapuk, ami megszáradva megköt (először csak - úgy mondjuk - meghúz, aztán keménnyé válik). Ha falra kenjük fel, akkor ott köt meg, ezt nevezzük vakolatnak.

Tulajdonképpen minden habarcs, amit vakolatként használunk, így működik. Nem igazán ismert, de készülnek például bitumenes kötőanyaggal is vakolóhabarcsok, a rengetegféle modern vakolóanyagról már nem is beszélve.

Jó 150 évvel ezelőtt indult útjára a cement. Igen jó anyag, erős, tartós, nagy a szilárdsága. Az eltelt másfél évszázadban természetesen vakolóanyagnak is használták.

Milyen vakolatot használjunk vályogfalon, tömésfalon? Ha ezt a kérdést teszem fel, akkor először is a fejezet első mondatát szoktam elmondani, majd a kérdésre a válasz: csakis mészhabarcs vakolatot.

A cementnek, illetve a belőle készült bármilyen anyagnak van egy, a vályogfalak, földfalak szempontjából igen rossz tulajdonsága. Mégpedig az, hogy egészen más az ellenállása a falban lévő nedvességgel szemben, mint a sártapasztásnak, vagy mint a mészhabarcsnak.

Száz és száz épületen tapasztaltam jómagam is, és láthatják mások is, hogy a cementhabarcs vakolattal bevont falak vizesednek, nedvesednek. Ugyanakkor a mészhabarcs vakolattal vakolt házaknál ez a jelenség nem, vagy sokkal kisebb mértékben jelentkezik.

Ezek után részletesebben a mészvakolatokról

A vakoláshoz használható mészhabarcs összetételét a szakirodalom úgy határozza meg, hogy 1/3-1/4 m3 mészpép (azaz oltott mész) szükséges 1 m3 habarcshoz. A pontos keverési arány valahol a kettő között van, sokban befolyásolja az adalékanyag (azaz a homok) minősége, a hőmérséklet, a keverés módja. Az az igazság, hogy ezt ki kell kísérletezni. A túl sok mész zsírossá teszi a habarcsot, a vakolat könnyebben megreped. Vannak különféle természetes adalékanyagok (pl. állati szőr, stb.), de ezek nem terjedtek el, igazán nem lehet megmondani, használnak-e, vagy inkább ártanak.

A megfelelő arányú keverés igen egyszerű a házilagos kivitelezésnél: három (vagy négy) lapát homokhoz egy lapát mészpépet kell adni, és úgy összekeverni.

A "mesterek" igencsak odavannak, hogy mészhabarccsal nem lehet vakolni, kell bele a cement. Ne higgyünk nekik: amint már említettem, az emberiség nagyon-nagyon régóta használ meszet a vakoláshoz, és sem a rómaiak, sem a középkor kőművesei nem ismerték a cementet...

Ezért szoktam azt mondani, hogy a mészhabarcs bekeverésekor még csak a keverő közelében se legyen cementes zsák, mert nem bírja megállni a szaki, hogy ne tegyen bele egy-két-öt-tíz lapáttal.

Vakolás mészhabarccsal

Fontos tudnivaló, hogy a mészhabarcs vakolat egy rétegben legfeljebb 1,5-2,5 centiméter vastagon hordható fel, ellenkező esetben megrepedezik. És ez megmagyarázza, miért is nem szeretik a kőművesek a mészhabarccsal való vakolást: egyrészt sokkal macerásabb, hiszen több rétegben kell csinálni, másrészt hosszabb időt is vesz igénybe, hiszen nem lehet egyszerre az egész falat elintézni-.

Nem mindegy, hogyan kerül a falra a habarcs. Jobb, ha a feldobástól ragad oda, mintha rásimítás útján. Azaz olyan erővel kell a vakolást csinálni, hogy a keverék a falon maradjon magától, ne kelljen simítással „rápasszírozni”. Ehhez persze megfelelő gyakorlat kell, és a fangliban (kőműves edény) inkább kevesebb, mint több anyag legyen - mert komoly súlya van.

Ahhoz, hogy a mészhabarcs vakolat erős legyen, nem árt rabichálót felhelyezni. De nem a rabichálóként- árusított műanyag (illetve üvegszálból készült) műhálót, hanem az igazi fémhálót.

[link]