Eladjam-e a debreceni lakásomat vagy inkább még várjak?

A lakásárakról (arról, hogy esnek):

ahogyan a Kiszámoló blog is megírta, a lakásárakat a kedvező hitelrendszer (pénzkihelyezés a bankok részéről) és a befektetési célú vásárlás veri fel.

Mi történik, ha "kipukkan a lufi"?

Nem jutnak kedvező hitelhez a vásárlójelöltek, a régebbi (kész, beköltözhető) lakások ára esik, az újonnan épülő projektek többé-kevésbé tartják az árukat, viszont lecsökken a rájuk irányuló kereslet. Magyarul: nem lesz pénz, nem tudnak venni. Gondolom, ekkor Euróba tolnák a pénzüket az "okosak" vagy valamilyen Eurós projektbe.

Győrről: voltunk ott, nagyon nem tetszett, lehet furcsán hangzik számotokra, de véleményünk szerint rossz az energiája annak a városnak. Attól szerintem Debrecen is sokkal jobb. Győrnek nincs struktúrája, abban a városban minden "ide-oda van dobálva", nincsen benne semmi rendszer, sötét, kormos felületek, rozsdás-mocskos vagon jobbról, ahogyan kigördülünk (Hegyeshalom felé indulva) a vasútállomásáról. Véleményem szerint egy sötét, szellemtelen hely. Talán az óriási gyár-komplexumok teszik azzá. Debrecen - akármilyen is - van struktúrája, az egy Nap-város. Nem tökéletes élőhely, de nincs benne az a (manifesztált és szellemi) sötétség, mint Győrben.

Ahogyan jelenleg látjuk a dolgot:

egyetlen (saját tulajdonú) lakásunk van és azt nem szeretnénk eladni (hiába van jelenleg túlárazva), mivel nem kapnánk semmi jobbat (mivel minden túl van árazva jelenleg mindenhol). Várunk egy-két MNB jegybanki alapkamat-emelésig (azzal mozognak együtt a most kihelyezett forint-hitelek) és utána nézünk szét az ingatlan-piacon.

Mi várható?

Az új építésű ingatlanok ára marad, de nem tudják őket eladni.

A régebbi (használt) ingatlanok ára esik ... kevesebb hitelt kell felvenni a megvásárlásukhoz és az eladók is kevésbé fognak "arcoskodni" az árakkal ... talán már kissé meg is lesznek ijedve, akik nagyobb összegű és hosszútávú hitelekbe verték magukat. Tehát: a piac normalizálódik. Jelenleg mesterségesen fel vannak verve az árak és mesterségesen generálnak pénzbőséget a bankok, amit állami szinten is támogatnak ... a jegybanki alapkamatok a padlón vannak, hogy ömölhessenek kifelé a hosszútávú hitelek.

Emlékeztető:

a svájci frank alapú devizahitelek kihelyezését megelőző 10 évben a forint nagyon erősnek mutatkozott a svájci frankkal szemben. Amint vége lett a hitelkihelyezéseknek a svájci frank ára elindult felfelé, a forint hozzá viszonyított értéke csökkent, tehát a hitelek törlesztőrészletei emelkedni kezdtek.

A svájci frank akkori szerepét a jelenlegi "biztonságos és kockázatmentes" forinthiteleknél a jegybanki alapkamat "játssza" el.

Tehát: ha a Magyar Nemzeti Bank által időről-időre megállapított jegybanki alapkamat emelkedik, a hitelek törlesztőrészletei is elindulnak felfelé.

Én, ahogy látom, egy 20 évre kihelyezett OTP Lakáshitelnél az adós simán dupla pénzt fizet vissza "alaphelyzetben". Ráadásul először nagyobbrészt kamatokat fizet, tehát a tőketartozásra csak minimális mértékben csökken. A magunk részéről kockázatosnak tartom, hogy ebbe belemenjünk (a kedvezőnek látszó piaci-gazdasági körülmények ellenére is). Azt hiszem, nem adom el a lakásomat, nem próbálok meg "nyerészkedni" vele, hanem egyelőre megtartom, hiszen valahol lakni kell.

...tehát a tőketartozása csak minimális mértékben csökken...

A 12. válasz nekem nagyon propaganda-ízű. :)