Hogy gyökereztessem ki?

"A no till nem is érdemel szavakat, félinformációk hozzá nem értőknek."

Ezt tegnap találtam. Bevallom, egy ideje kacérkodom a gondolattal, mert utálok ásni.

Én először olyan 15-20 éve hallottam erről, és már akkor is elég hitetlenkedve hallgattam. Egy "mindent jobban tudok" típusú ember beszélt arról, hogy a talajforgatásnak nincs semmi értelme, csak tönkreteszi a talajt, mindenki hülye, aki ás vagy szántat, ő már évek óta nem ás, és mégis milyen gyönyörű termése van.

Aztán eltelt vagy 3 év, és ugyanez az illető panaszkodott, hogy nem tudja, mi van a kertjével, régebben olyan szép termése volt mindenből, most meg már évek óta semmi se akar teremni, minden kicsi, apró, vacak marad.

Én meg tudtam, mi lett a kertjével. Hát ugye, az történt, hogy a felső, levegős, a mikroorganizmusok által évről évre feljavított talajréteget nem forgatta le, a mélyebb rétegekből elfogyott a tápanyag, a hülye növények meg mindenáron az alsó, nedves rétegekbe nevelték a gyökereiket továbbra is, ahol nem találtak elegendő tápanyagot...

Homokon talán meg lehet tenni büntetlenül, hogy csak minden második évben ásunk. Kötött talajon nem, mert minél tömörödöttebb a talaj, annál jobban összerepedezik száraz időben, és egyrészt megszakadnak a gyökerek a repedéseknél, másrészt a talaj kiszáradását felgyorsítják a repedések.

Hát persze. Azok a hülye növények évmilliókon keresztül tudták, mi a dolguk, csak mostanra felejtették el. A gombafonalak is, amelyek akár több méter mélyről is a növények gyökereihez szállítják a tápanyagokat (ezt is csak mostanában fedezték fel), évmilliókon keresztül tudták, mi a dolguk, csak mostanra felejtették el.

Vegyük már észre, hogy ahol az ember belepiszkál a természetbe, ott csak a bajok jönnek elő. Lehet, hogy évtizedek múltán, de előjönnek.

Nemesített növények nem voltak évmilliókon keresztül. Olyan növények voltak, amik a megszerezhető minimális tápanyagot is tudták hasznosítani, és a lehető legapróbb termésekkel tudták magukat reprodukálni, mert ez volt számukra a hasznos.

De mi nem ilyen növényeket akarunk termelni, hanem olyat, amit tényleg érdemes is megtermelni. Aminek nagy és ízletes a termése, nagy és ízletes a tároló gyökere, és a többi, általunk fogyasztható része.

A semmiből nem tudsz valamit előállítani, sajnos ez a helyzet.

A vad sárgarépa, a vad padlizsán, a vad kukorica, a vad paradicsom szépen terem ásás nélkül, a nemesített meg nem:

[link]

[link]

[link]

[link]

Tudod, utolsó, 40 éve, amikor az első diplomámra készültem, én is így tanultam. Csak aztán megbicsaklott hitem, amikor egyszer a kocsim szervizben volt, és vonattal utaztam. A történethez hozzátartozik, hogy gyermekként, fiatal felnőttként meglehetősen sokat jártam vonattal. Mindig elnéztem a jó zsíros, fekete földeket. Aztán most megdöbbenve láttam, hogy ugyanazok a földek színehagyott, szürke, halott szántók lettek. Akkor kezdtem utánajárni a kérdésnek. Nos, az történik, hogy ha a felső aerob réteget beforgatjuk, elpusztul. Az alsó anaerob rétegből pedig oxidálódik a szén jelentős része. De ez még a kisebbik baj. Ha a baktériumok leforgatva elpusztulnak, a növény nem jut megfelelően feldogozott tápanyaghoz. Műtrágyával pedig hiába pótolod, mert az vitamint, ásványi anyagot, nyomelemeket nem pótolja. Mára a gyümölcsök, zöldségek beltartalmi értéke 95%-kal csökkent! Minden jóléti társadalomban élő polgár minőségi éhezésben szenved. De a legoptimistább feltételezések is max 60 évet adnak, ha így folytatjuk. Megváltást csak a no till gazdálkodás hozhat. Itt a talajlazítást nem a traktor, hanem takarónövények végzik. Pl olyan Radisch fajok, amik méteres karógyökeret fejlesztenek. Ez a módszer óvja a talajéletet, a baktériumokat, és ahogy valaki előttem megjegyezte, a gombákat. Róluk azt kell tudni, hogy rendkívül szoros kapcsolatban állnak a "gazdanövénnyel", és amint annak valamiben hiánya támad, a legújabb kutatások szerint azonnal szállítják a gyökeréhez.

A legfrissebb felfedezések közé tartozik az is, hogy a te beleidben a mintegy 2 kiló baci és gomba lát el téged tápanyaggal. Amikor eszel, őket táplálod, és ők teszik felszívódásra alkalmassá a cuccost. Nos, ugyanez játszódik le a gyökérzónában is.

Tudod, utolsó, 40 éve, amikor az első diplomámra készültem, én is így tanultam. Csak aztán megbicsaklott hitem, amikor egyszer a kocsim szervizben volt, és vonattal utaztam. A történethez hozzátartozik, hogy gyermekként, fiatal felnőttként meglehetősen sokat jártam vonattal. Mindig elnéztem a jó zsíros, fekete földeket. Aztán most megdöbbenve láttam, hogy ugyanazok a földek színehagyott, szürke, halott szántók lettek. Akkor kezdtem utánajárni a kérdésnek. Nos, az történik, hogy ha a felső aerob réteget beforgatjuk, elpusztul. Az alsó anaerob rétegből pedig oxidálódik a szén jelentős része. De ez még a kisebbik baj. Ha a baktériumok leforgatva elpusztulnak, a növény nem jut megfelelően feldogozott tápanyaghoz. Műtrágyával pedig hiába pótolod, mert az vitamint, ásványi anyagot, nyomelemeket nem pótolja. Mára a gyümölcsök, zöldségek beltartalmi értéke 95%-kal csökkent! Minden jóléti társadalomban élő polgár minőségi éhezésben szenved. De a legoptimistább feltételezések is max 60 évet adnak, ha így folytatjuk. Megváltást csak a no till gazdálkodás hozhat. Itt a talajlazítást nem a traktor, hanem takarónövények végzik. Pl olyan Radisch fajok, amik méteres karógyökeret fejlesztenek. Ez a módszer óvja a talajéletet, a baktériumokat, és ahogy valaki előttem megjegyezte, a gombákat. Róluk azt kell tudni, hogy rendkívül szoros kapcsolatban állnak a "gazdanövénnyel", és amint annak valamiben hiánya támad, a legújabb kutatások szerint azonnal szállítják a gyökeréhez.

A legfrissebb felfedezések közé tartozik az is, hogy a te beleidben a mintegy 2 kiló baci és gomba lát el téged tápanyaggal, és ők irányítanak minden idegrendszeri, hormonális és egyéb folyamatot. Amikor eszel, őket táplálod, és ők teszik felszívódásra alkalmassá a cuccost. Nos, ugyanez játszódik le a gyökérzónában is.