Milyen funkciója volt igazából régen a konyhakertnek?

Valahol takarmánynövényt, valahol konyhakerti növényeket termesztettek, valahol mindkét célra. Ez a terület nagyságától is függött, az öntözési lehetőségtől. Nyilván egy 1000 nm-es kiskert egy sertés éves takarmányát se tudta biztosítani, ezért főleg az állatok élelmezésének kiegészítédére használták. Nekünk is régen mindig volt két malacunk, de a takarmányt úgy kellett mindig hozni, vagy hozatni. A kertben termett káposzta, tök, répa, stb ami már nem volt jó emberi fogyasztásra, azt kapták meg az állatok.

Régen, az a 100 évvel ezelőtt? Akkoriban mindenhol a család számára termeltek növényeket a ház melletti kertekben, innen is a név, a konyhakert. Mivel venni nem nagyon lehetett, vagy csak nagyon drágán, ezért az önellátás volt a cél, minél többet megtermelni. A nép többsége szegény volt, amit meg tudtak termelni, arra nem adtak pénzt. Ahol nagyobb volt a kert, ilyen 1000 m2 körül vagy felett, ott a fennmaradó területen kukoricát termeltek a malacnak meg a csirkének, közte meg sütőtököt meg marhatököt. Sokfelé volt divat kisebb külső telket tartani a kis konyhakertes embereknek, ahol takarmányt tudtak termelni. A takarmánynövény mindig is olcsóbb volt, mint a munkaigényes zöldségnövény, így ha valamelyiket venni kellett, akkor a takarmányt vették. Vagy egyáltalán nem tartottak állatot, ha nem futotta takarmányra. A nagyon szegény háziasszony főzés előtt elszalasztotta a gyereket a henteshez, hogy vegyen egy kanál zsírt (szó szerint egy kanállal, amit zsírpapírba csomagoltak), azt hiszem, erről Szabó Zoltán valamelyik néprajzában olvastam. De a nem annyira szegényeknél is volt egy mondás, hogy ha a paraszt tyúkot eszik, akkor vagy ő beteg, vagy a tyúk...

Anyukáméknak mai napig nagy kertjük van, és inkább megtermel benne rengeteg féle zöldséget, majdnem "bio" minőségben minthogy megvegye boltból :)