Mit csinálnak a virágfölddel, hogy semmi nem hajt ki belőle? Nincs benne semmi mag, nem nő ki gaz vagy fű belőle.

A virágföldből alapvetően akkor hajt ki növény, ha van a mag benne.

Amikor a készítik, megfelelő érettségű trágyát, különböző szervetlen töltőanyagokat mint homok, agyag, tápanyagok stb. kevernek gondosan össze, ezekben még nincs mag.

A földes zsák anyaga pedig alapvetően fekete, ezáltal a fény se jut be.

Amikor kibontod, bele ültetsz és ott a növény.

Természetesen mennek bele gyommagok. De ezek a komposztálódás során elpusztulnak. Az otthoni komposzt belsejéből szedett anyagból se kel ki semmi, csak a külső részen maradnak életben a magok.

Néha azért nagyban gyártva se jön össze. Találtam már csíranövényeket a zsákban több alkalommal. Ha sokáig áll eladatlanul, és kicsírázik, akkor meg általában elhal, mire te megveszed.

Az alábbiakat elolvasva láthatjuk (a komposzt különböző szakaszai), hogy miért nincs mag ami kikelne:

a kezdeti szakaszt követően a következik a hőszakasz, a komposztban a hőmérséklet 60°C-ra emelkedik.

Ezen a magas hőmérsékleten leginkább a lebomlásra hajlamos vegyületek, mint cukor, keményítő, zsírok és fehérjék gyorsan elfogyasztódnak. (Ebben a szakaszban gombák nem aktívak, csak az actinomycetes fajok és a spóraképző baktériumok.)

A pH lúgossá válik, amint az ammónia felszabadul a fehérjékből.

A reakció sebessége lecsökken, amikor ellenállóbb anyag (a cellulóz) lebomlása kezdődik. Ez a homérséklet csökkenését eredményezi.

A hőmérséklet csökkenésével a thermofil gombák újra elszaporodnak a halomban és a cellulózt kezdik el bontani. A későbbiekben az 1. szakasz mikroorganizmusai is újra aktívak lesznek. Ez a folyamat viszonylag gyorsan, néhány hét alatt lezajlik.

Az utolsó szakasz az érés , amely néhány hónapot igényel. A reakciók a megmaradt szerves anyagban mennek végbe, amelynek eredményei a stabil humusz anyagok vagy humin savak. Ebben a szakaszban nagyon erős versengés folyik a tápanyagért a mikroorganizmusok között antagonizmus és antibiotikus formák jelennek meg.

A halomban megjelennek a makrofauna képviselői (atkák, hangyák, férgek, ugróvillások), amelyek részt vesznek a szerves maradványok fizikai szétdarabolásában.

Forrás: [link]

Aki a gőzölést írta, kedves 4-es, az infó min alapul?