Mennyire ártalmas a jelenlegi, késői fagy a növényekre?

A januári fagy azért nem tekinthető későinek...

A gond az lehet, hogy a sekélyen gyökerező növények azt hitték, vége a télnek, így felgyorsult a nedvkeringésük, a fagyálló anyagok sűrűsége lecsökkent, ez fagyérzékenységet jelent.

Ami nem fagyott el, az nem fog később hajtani tavasszal, ha időben jön az igazi tavasz.

Meg nem is káros nekik a megmaradó levél. Ha elfagyás előtt sokáig vannak hidegben a levelek, akkor sok olyan anyagot termelnek, ami a fagytűrést fokozza. Akkor szokott nagy fagykár lenni, ha hirtelen köszönt be a tél, mondjuk, novemberben, amikor még nincsenek felkészülve a növények, és nem alakultak ki azok a cukorvegyületek meg egyebek, amik a fagytűréshez kellenek.

Kisebb növényeket könnyebb becsapni a január eleji meleggel, azok nagyobb veszélyben vannak, ahogy az elején írtam, sok már megkezdte a koratavaszi tevékenységét.

A hagymásoknak nem lehet bajuk, mert a hó megvédte őket a nagy hidegtől. Levélelfagyás esetleg lehet, ha hó nélkül éri őket a nagy hideg, de a hagymák nem fognak károsodni.

A hagyományos gyümölcsfáknak garantáltan nem ártott ez a -15, annyira még nem indult meg semmi.

A fügének még a bimbóinak sem szabad elfagyni ilyenkor -12-ben, hacsak nem valami túlérzékeny fajta, amit meg ki kell vágni. (Déli fal előtt esetleg fagyérzékenyebb, mert a fokozott meleg miatt hamarabb véget ér a mélynyugalmi állapot.)

Az lehet, hogy a hajtásvéget fedő zöld rész megbarnul, de a rügynek belül élnie kell. Lehet tesztelni egy hét múlva, a rügyet elvágva. Vagy egy ágat szobában vízbe téve.

Bálint gazda aktuális hírleveléből:

"Csak megérkezett az igazi tél,

2014. január 27., hétfő

de szerencsére a valóban fagyérzékeny kerti növények még nem indultak fejlődésnek a januári tavaszban és így nem károsodnak ebben a nagy hidegben. "