Ha mulcs és komposzt keverékét szórok folyamatosan a talajra, akkor szép lassan növekszik a termőrétegem és a mikroorganizmusok száma?

Ha mulcsozol, akkor lazább lesz a talaj, ha nem lépsz rá soha, és tetőt építesz fölé, hogy ne érje felhőszakadás. Ha rálépsz, vagy felhőszakadás vagy locsolás éri, akkor ugyanúgy letömörödik a talaj, mint mulcs nélkül (esetleg jobban, mert a nedves talaj teherbíró képessége kisebb), viszont nem lazítod fel soha forgatással.

A mulcs már önmagában is szellőzést gátló tényező. Na nem azt akarom mondani, hogy olyan, mint a nejlonfólia, de a semminél mégis jobban szigeteli a levegőt.

Ha nem ásod a talajt, akkor a felső vékony réteg élő, alatta a tömör réteg halott.

Ha ősszel felásod, akkor a mikroorganizmusok által tökéletessé tett felső réteg lekerül a gyökerek szintjére (lágyszárú növényeket feltételezve), aztán a nagy felület (nem szabad ősszel elsimítani) miatt még főleg levegőssé tett talaj felső rétegében is elkezdenek elszaporodni tavaszra az organizmusok. Ilyenkorra, március végére már igen sokan vannak. Őszre meg a felső rétegben megintcsak annyian lesznek, hogy már többen nem férnek el. Ezt a réteget lehet aztán megint minél lentebbre juttatni.

Nekem vagy 10 éve előadta egy nagytudású ember, hogy ő nem ás, csak kapál, és mégis milyen szép termése van a kertjében.

Eltelt vagy 6 év, és panaszkodott, hogy az utóbbi években alig terem valami, nem tudja, mi lehet a gond.

Hát a gond az lehetett, hogy az alsó rétegből (a gyökerek szintjéből) elfogyott a mikroorganizmusok által feltárt szervetlen anyag, és nem került le semmi, mert a felső, élő szint a gyökerek fölött maradt. Némely anyag (pl. N) lemosódik a csapadékkal, más (pl. P) meg nem.

Ha mulcs és komposzt keverékét szórok folyamatosan a talajra, akkor szép lassan növekszik a termőrétegem és a mikroorganizmusok száma? -> Pontosan!

A fenyőmulccsal is, csak annyit kell tudni róla, hogy egyrészt lassabban bomlik le, másrészt ha gallyak is vannak benne, akkor némileg savasítja a talajt, harmadrészt mivel fából van, így gomba domináns talajt fog kialakítani, ami évelőknek kedvezőbb, mint egynyáriaknak.

Minél változatosabb mulcsot használsz, annál változatosabb mikróbákra van esélyed. Több forrásból, több területről, többfélét. Mulcs lehet bármilyen szerves anyag gyakorlatilag.

A mikroorganizmusok száma nőni fog, nem áll meg egy alacsony szinten. Mikróbák több 100 méter mélyen is élnek a talajban, nem csak a legfelső rétegben. Egy jó talajban a gyökérzónákig semmit nem csökken a mikróbák száma. Levegő kell nekik, de a rendben van a talaj szerkezete, akkor van.

A kommentekből ítélve érdemes tisztázni a mulcs (talajtakarás) funkcióit. Alapvetően visszaállítja a talaj természetes állapotát, nem lesz fedettlen. Optimális klímát (nedvesség, hőmérséklet, fény) és menedéket teremt a talajlakó mikroorganizmusok és ízeltlábúak számára. Minimálisra csökkenti a csapadék, szél és napfény okozta talajeróziót és tömörödést. Lassú lebomlású tápanyagként szolgál. Segít megőrizni a talaj nedvesség tartalmát. Elveszi az esetleges nem kívánt növények életterét és csökkentik a csírázási lehetőségüket.

Nincs szükség a talaj forgatására és bolygatására, ha rendben van a talaj táplálék háló. Ehhez pedig a mulcs és komposzt a legjobb út. A mulcs egyáltalán nem gátolja a szellőzést. Egy jó (természetes) állapotban lévő talaj él és nem tömörödött, semmilyen mélységben.

Ha talajod tömött és halott ne használj vegyszereket, mert megölik a mikroorganizmusokat és megszakítják a talaj táplálék hálót, ne forgasd a talajt, mert kiölöd belőle a gombákat és kiteszed a nap, szél, hő stb. viszontakságainak, mert fedettlen lesz. Használj komposztot és mulcsot!

Érdemes tanulni is. Pl.: [link]