A vetőmag minősége, vagy milyensége befolyásolhatja mondjuk a korai kelkáposzta palántáját?

fényhiányosak

valószínűleg túlságosan melegük is van a palántoknak

várj a vetéssel márciusig

És azt írják a szakkönyvek, hogy lakásban kell ezt csinálni?

Hőmérsékletet nem ír?

Ha január közepén elvetetted, és 6 hét alatt szép palánta lenne mégis belőle, akkor február végén hová fogod kiültetni??? Ha ezt szakkönyvben olvastad, hogy január 10-én kell magot vetni, akkor a szerző szakértelmét erősen megkérdőjelezem! Esetleg olasz, vagy valami mediterrán vidékről származik a szakkönyv írója...

Az a baj, hogy tél közepén csak 8 órás nappalok vannak, nyár közepén meg 2x8=16 órán át süt a nap. Azért nyurgulnak a palánták, mert túl meleg van ott, ahol tartod, ezért a biokémiai folyamatai mennének, de fotoszintetizálni csak napfényben tud - a felépítő folyamatai csak napfényben működnek. (Napfényt írtam, szóval ez azt is jelenti, hogy borult időben neked kellene mesterséges megvilágítással pótolni a napfényt!)

Szerintem február második harmadában ismételd meg a magvetést. A kikelt növénykéket fokozatosan szoktasd az egyre hűvösebb levegőhöz. Szerencsés esetben április elején-közepén kiültetheted őket, és ha a fagyos-szentek nem viszik el a növényeidet, az átlagnál hamarabb lesz termésed. (Ha amúgy az optimális növekedéshez szükséges egyéb feltételeket meg tudod adni nekik.)

A vetőmag milyensége nem a palánta minőségét befolyásolja, hanem a kelési arányt.

A drága magok kelési aránya szinte mindig magas, az olcsóké lehet nagyon alacsony és nagyon magas is.

Az olcsó magok fajtaazonossága nem annyira biztos (de természetesen nem kizárt), másrészt az új, magasabb minőséget termő fajták magját nem adják fillérekért. De mint írtam, azt most még nem tudhatod.

Ilyenkor még csak szabályozható hőmérsékletű üvegházban lehet káposztapalántát nevelni. A lakásban túl meleg van neki, és a fény is legfeljebb fele, mint üvegházban, erre reagál megnyúlással.

Ha méltóztattál volna megtekinteni a csomagoláson a kis rajzocskák alá írt dátumokat, az mindenképpen üdvös lett volna.

A kelkáposzta-palánta jól bírja a kisebb fagyokat, a fagyosszentek nem fogják elvinni, ha előtte már úgy edényesen szabadban volt tartva vagy két hétig, és megedződött.

A legfőbb problémád neked, hogy nem tudod hűvös ÉS világos helyen nevelni a palántát. Így ablakban 20 fok fölé nem mehetne a hőmérséklet nappal sem, éjszakára meg 15 alá kellene csökkenteni.

Ha van valami hideg, de fagymentes és nagyon világos helyiséged, akkor megcsinálhatod, hogy február közepén vetsz, aztán kelés után átrakod a hűvösebb helyre a palántákat, hogy ne nyúljanak meg, vagy ha ott túl hideg van, akkor hurcolod ki-be, nappalra melegre, éjszakára hidegre. Aztán ha jön egy kis jobb idő, akkor meg nappalra ki a szabadba. Hát, elég kínos dolog.

Tényleg szó van ilyesmiről a linkedben, de:

"Fűtés nélküli fóliás létesítményekbe február végén, március első dekádjában ültetjük a fejes káposztához hasonlóan előnevelt tápkockás palántákat 30–40 cm-es sor- és 25–40 cm-es tőtávolságra. Fóliatakarásra csak április hó 10–15-éig van szüksége."

ha február végén fűtés nélküli fóliasátorba akarod kitenni a kelkáposzta palántáidat, akkor most még az előttem kommentelő ajánlásánál is hűvösebben kellett volna tartanod a palántákat...