Hogyan lehet kertész hibákat megkeresni?

Vetés előtt feléstad, fellazítottad a talajt?

Milyen tipusú a talaj? Homokos? Kötött?

Nem lehet hogy túl mélyre vetetted a magokat?

Kapott vizet rendszeresen?

Túl sokat kínlódsz a földdel, feleslegesen.

Odáig rendben, hogy a trágyát kiszórod és beásod. De a gereblyézés nemcsak felesleges, hanem, mondjuk úgy, káros is. Minél hantosabb legyen a föld, mert annál jobban átlevegőzik a talaj a tél folyamán, és a fagy annál porhanyósabbá változtatja a rögöket.

Tavasszal megint csak felesleges felásni a földet. Kicsit el kell simítani a tetejét, a hantokat elhúzni, ennyi.

Én az őszi szántást tavasszal rotációs kapával szétveretem (mert 20 centis dombok lesznek tavaszra), de ennyi, földet még soha nem gereblyéztem. Veteményezéskor az árkokat bakanccsal túrom be, az többé-kevésbé elsimítja a földet. De ha nem teljesen, az se érdekli a kutyát se. (Eladásra is termelek.)

Azt jól csinálod, hogy különböző mélységekbe kerülnek a magok. Esetleg, még így se lesz elég mély a magágy, erre tudok gondolni. Vagy hogy régi magokat használsz. Mindig csak előző évi csomagolásút szabad használni, hiába van ráírva 3 év, a 2. évben már bizonytalan, hogy kikel-e. (Nem a termelés évét írják rá, hanem a csírázási próba évét. Lehet, hogy a 10 éves mag a próba idején még jó volt, de másfél év alatt, mire elülteted, tönkremegy. Ami magot lehet - nem hibrid és nem is tud átporzódni -, érdemes megtermelni.)

Időben kell veteményezni. Répa, petrezselyem, hagyma, saláta, retek, borsó, ezeknek amint rá lehet lépni a földre tavasszal, neki kell fogni.

A dughagymával nagy tapasztalatom van, idén is ezrével duggattuk, de mégsincs ötletem, hogy mit lehetett elrontani, hogy nem is keltek ki. Egészséges hagymákat vettél, nem voltak kiapadva?

A palántákról nem írtál semmit.

El tudom képzelni, hogy valami vacak földdel próbálkoztál, és később se tápoldatoztál.

Tehát a kertben homokfölded van? Ezt kérdezte az egyik válaszoló.

Akkor a veteményednél az is lehetett, hogy elkezdtek csírázni a magok, aztán gyorsan kiszáradt a föld, és a nem kellően fejlett gyökerű magoncok kiszáradtak, még mielőtt a sziklevelek a föld fölé kerültek volna.

Homokban még nem próbáltam palántát nevelni, de kötöttebb földdel az szokott lenni a baj, hogy a palánták gyökere szétszakad kiültetéskor. Ezért használok laza virágföldet a palántaneveléshez.

Ha nincs tápanyag a földben, akkor nem fognak fejlődni a palánták sehová. Erre való a tápoldat, amikor már az első rendes levelek elég fejlettek (a sziklevelek után), akkortól használj tápoldatot.

Kevesen tudják, de a termelésben valójában mindössze a talaj felső öt cm-e vesz részt. Valójában talajnak is csak azt nevezhetjük, mert ami alatta van, az csak élettelen föld. Ez felső réteg ára teljesen tönkre van silányulva, sem a gombák, sem a baktériumok, sem egyéb mikroorganizmusok nem élnek benne kellő számban az évszázadok óta tartó hibás földművelés következtében. Minden évben minimum kétszer leforgatjuk ezt az élő réteget, és minden évben újra fel kell magát építenie.

De oks, ne menjünk most ebbe bele, vegyük olybá, hogy te a hagyományok híve vagy. Akkor viszont az őszi ásás után mi a búbánatos nyuszibogyónak gereblyézel? Az őszi szántásnak, ásásnak pont az a célja, hogy nagyobb rögökben hagyjuk a talajt, ami így kellő mértékben át tud fagyni, és segít nekünk morzsalékossá tenni azt.

Miquel:

Olyan növény nemigen létezik, aminek a gyökerei főképpen a talaj legfelső 5 cm-ében lennének találhatóak. Még a mezőgazdaságilag soha nem művelt területeken sincsenek ilyen növények. Ez a felső réteg napok alatt porosra szárad.

A mikroorganizmusok persze a talaj felső részében élnek. Ha nincs művelve a föld, és egy kötött talaj nagyon össze van tömörödve, akkor lehet, hogy csak a felső 10 cm-ben (ami telente fel szokott lazulni, a fagy felnyomja, ezért egy időre levegős lesz). Szántott (ásott) talajban az élő rész mélyebbre hatol egy időre, mert mélyebben átlevegőzik.

A talajforgatásnak pont az a lényege, hogy a talaj élő része, amiben a sok felvehető tápanyag van, szóval ez a hasznos réteg mélyebbre kerüljön, oda, ahol a nyár folyamán a gyökerek is lesznek, vagyis a növény hasznosítani tudja ezeket az anyagokat.

"Olyan növény nemigen létezik, aminek a gyökerei főképpen a talaj legfelső 5 cm-ében lennének találhatóak."

Valóban nem. De minden növény a felső rétegben kel ki, onnan növeszti a gyökereit egyre mélyebbre, és a saját mikroorganizmusait a gyökér viszi magával. De a talaj mikrobiológiájának kivesézése egy, a Háború és béke terjedelmű könyvbe férne bele. Arra itt nem vállalkozom. :-))

"Ez a felső réteg napok alatt porosra szárad.

A mikroorganizmusok persze a talaj felső részében élnek. Ha nincs művelve a föld, és egy kötött talaj nagyon össze van tömörödve, akkor lehet, hogy csak a felső 10 cm-ben (ami telente fel szokott lazulni, a fagy felnyomja, ezért egy időre levegős lesz). Szántott (ásott) talajban az élő rész mélyebbre hatol egy időre, mert mélyebben átlevegőzik."

A talaj felső része nyáron a 60 fokot is eléri, ha nincs művelve. De ha SOHA NEM IS VOLT művelve, akkor olyan vegetáció burkolja, ami mind a felforrósodástól, mind a kiszáradástól megóvja. Összetömörödve a legkötöttebb talaj sincs, ha megfelelő talajtakaró növények élnek rajta, és nem mászkálják össze száztonnás munkagépek. Az pedig csalóka ábránd, hogy a mélyebbre leforgatott élő réteg ott lent is élő marad. Csak az ember olyan okos, hogy mindent jobban akar tudni a természetnél, az evolúciónál. De megnézheted, egyetlen olyan beavatkozása sem volt eddig, amelyik ne balul sült volna el. A növénytermesztés is évmilliókon keresztül remekül működött, de nem egészen kétszáz év alatt teljesen tönkrementek a talajok, mert jött az okos ember, aki úgy döntött, hogy majd ő megmutatja Evolúció bácsinak, hogyan kell ezt csinálni.

Én közel járok a hatvanhoz, és valamikor kertésznek tanultam. (Ismerős tehát, amiről beszélsz.) Fiatal koromban a vonatablakból szoktam figyelni a felszántott földeket, és örült a lelkem, hogy milyen frankó fekete földjeink vannak. De ha megnézed, ma sehol sem látsz már igazi fekete talajt, még barnát sem, hacsak fel nem túrsz egy erdőt. Nincs már elegendő szén a művelt talajainkban, mind a levegőben kering széndioxid formájában. Onnan pedig csak később képes felvenni a növény.