Infrafűtést használ valaki?

Nincs igazán lényeges különbség a különböző fajta elektromos fűtésekben. Mindegyik hatásfoka hasonlóan magas. Az elhasznált energiát fizeted mindnél, csodát egyik sem tud. (kivétel persze az elektromos hőszivattyús berendezések de az más árkategória)

Infra fűtés annyiban jobb egy sima olajradiátornál, hogy a hőérzeted kicsit jobb lesz tőle alacsonyabb hőmérsékleten is, ennyi. De egységnyi energia mindegyiknél ugyanannyival növeli a házad/lakásod hőmérsékletét.

A hőszivattyú elektromos árammal működik.

Ott a csusza, és amiatt 300-400 % a hatásfoka, mert nem közvetlenül egy cekászon fűti el az áramot, hanem hőt szivattyúz vele, tehát plusszenergiát csatol a házad fűtésébe kívülről. Vagy a levegőből (levegő-víz hőszivattyú), vagy a föld hőjéből (geothermikus hőszivattyú [földszondával, vagy földkollektorral] vagy egy kút vizéből (víz-víz hőszivattyú).

Kedvesményes áramtarifát is adnak azokhoz a készülékekhez amelyek legalább COP=3 értekkel üzemelnek a szabvány szerint. [H tarifa, vagy Geo tarifa]

Ez például nálam, EON-os vagyok, azt jelenti, hogy fűtési szezonban 34 helyett 25 Ft/kWh a hőszivattyúm üzemeltetése (H tarifa).

Valóban érdemes a jelenlegi piacon (interneten is) nagyon alaposan körülnézni, mert már a hűtő-fűtő split klímák közül is tudja némelyik a COP=3-at. Ez a legolcsóbb hőszivattyú. A kinti levegőből vonja el a hőt. Nyilván hatásfoka a kinti levegő hőmérsékletének hűlésével romlik. De az idei télen 3 olyan nap volt csak, amikor a napi átlaghőmérséklet -5 fok alatt volt.

A leggazdaságosabb a földszondás hőszivattyúk üzemeltetése, de árban nyilván az a legdurvább.

Előző hozzászóló jól írja. Előnye a hőszivattyúsnak a sima elektromos fűtéshez képest hogy a bevezetett elektromos energiánál jóval nagyobb hőenergiát állít elő.

Egy olajradiátor ha 1000W-os akkor az kb. 1000W hőenergiát termel.

Egy hőszivattyús berendezés ha 1000W-os akkor azt akár 3000-4000W hőenergiát is termelhet.

A hűtő-fűtő klímák egész elérhető áron vannak már - nekünk is ilyenek vannak. De minél hidegebb az idő annál jobban romlik a hatásfoka. Ahogy előző is írta kb -5 fok az ahol már rohamosan romlik a hatásfok. Tapasztalat szerint ha párás a levegő az még rosszabb. Ilyenkor már rengetegszer lefagy a kültéri egység elpárologtatója. Ki kell olvasztania magát majd csak azt követően tud újra fűteni. Ez idő mind-mind csak veszteség. Mi a kevésbé hideg napokon használjuk amikor 0 fok felett van már a hőmérséklet.

Legjobb persze a földszondás hőszivattyú, annak a használhatósága függ a külső hőmérséklettő, fő fűtésnek is használható bármikor. De az sok-sok millió.