Ha egy településen nincs lehetőség csatlakozni a szennyvízhálózatra mert nincs kiépítve, akkor mi a legjobb megoldás?

#4

És akkor mit mond, hogy hova tűnik a szennyvize?

Azt senki nem hiszi, hogy nem kakál, nem fürdik, nem mos, stb...

Törvény szerint, ha nincs kiépítve utcai gerinchálózat, akkor talajterhelési díjjal nem sulytható a lakos.

Ha ki van építve, akkor igen és gyakorlatilag kétszer fizet, hiszen a az elfogyasztott ivóvíz mennyiség alapján busás "büntetés" mellett szippantatni is kell a szennyvizet, ami szintén nem olcsó, tehát a csatorna bekötésre fordított összeg viszonylag hamar megtérül.

A talajterhelési díjnak két oka van. Az egyik az, hogy régen az emésztőket hézagosra építették, hogy a fölösleges víz elszikkadjon a talajban, csak a sűrűje maradjon a gödörben. Terhelte a talajt. Tilos volt ez akkor is és ma is, még is valós jelenség.

A másik oka az, hogyha már nem kevés közös és közpénzen kiépítették a gerinchálózatot, akkor egyfajta kényszer ez arra, hogy az emberek rá is kössenek, használják azt.

A kérdésedre a választ én úgy egyszerűsíteném le, hogy mennyire akarsz ezzel a kérdéssel foglalkozni és hogyan? Egy emésztő kevésbé problémás, viszont ha megfelelően építed ki, viszonylag gyakran kell szippantani.

Egy házi szennyvíztisztító műnek van némi energia felhasználása, olykor foglalkozni kell vele, ellenben kevesebbszer kell szippantani, főleg ha a végére csinálsz drénes szikkasztót a talajba. Nyilván ez kényesebb, de hosszútávon lehet olcsóbb.