Mi a különbség a nemzeti szocializmus a szocializmus és a kommunizmus között?

A "nemzetiszocializmus" nem szocializmus, eleinte odabiggyesztették ezt a szót a nevükbe, hogy a nácik a munkásokat magukhoz édesgessék. Kb. annyi közük volt a szocializmushoz, mint Észak-Koreának a demokráciához, a nevükben hivatalosan nekik is benne van, hogy demokratikusak... Eleve a nagytőkések pénzelték fel a náci pártot, akik rettegtek a balratolódástól, és a roppant erős szociáldemokrata és kommunista párttól. Elképesztő anyagi erőforrásokkal látták el a nácikat, akik így országos infrastruktúrát tudtak kiépíteni, újsággal, rádióval stb. Busásan meg is hálálták a nagytőke támogatását, a szocialista szervezetek kinyírásával kezdték az ámokfutásukat, a szakszervezeteket felszámolták (ez volt a nagytőke álma), a szocialistákat üldözték, a nagytőkét pedig hatalmas állami támogatásokkal látták el. A nácizmus kapitalista, a nagytőkére és annak magántulajdonban hagyására épül, a munkások jogainak korlátozásával. Arról nem is beszélve, hogy a nácik az általuk megszállt országokat tudatosan kizsákmányolták, miközben a szocializmus lényege pontosan a kizsákmányolás felszámolása. A német nagytőke pedig előszeretettel alkalmazott rabszolgamunkát, ami a megszállt országokból elhurcolt emberekkel tettek lehetővé. A nácizmus, mint szélsőjobboldali ideológia pontosan a szocializmus ellentéte, ami egy baloldali, progresszív ideológia.

A kommunizmus azt jelenti, hogy minden közösségi tulajdonba kerül, és egy osztály nélküli társadalom jön létre.

A szocializmus pedig azt jelenti, hogy nagy társadalmi projekteket hozunk létre és működtetünk, amelyek társadalmi tulajdonban vannak, ezáltal mindenki számára elérhetőek, és non-profit módon működnek. Például az NHS-rendszerek (a brit Munkáspárt vezette be 1945 után), a társadalmasított, mindenki számára elérhető, non-profit egészségügyi rendszer. Szocialista program az általános nyugdíjrendszer is, a nyugdíjasok egy társadalmasított alapból kapnak jövedelmet. A szocializmus lényege a közszolgáltatások, társadalmasított programok létrehozása, az összes közszolgáltatást felsorolhatnánk, szociális lakásrendszer, társadalmasított közösségi közlekedés, díjmentes oktatás stb. Ezek mind szocialista programok.

"demokrácia lehet egy szocialista államban is nem?" - persze, sőt, a szocializmus az igazán demokratikus, mert olyan mechanizmusokra épül, ami mindenki számára elérhető. A kapitalizmus soha nem lehet demokratikus, mivel néhány ember birtokolja, sajátítja ki az erőforrásokat, tehát nincs "népuralom", nincs demokrácia, csak egy szűk "elit" elnyomása, amelyet persze leönthetnek egy szirupos, mézes-mázos mázzal (ennek eszköze a fogyasztói társadalmak létrehozása, elterelve az emberek figyelmét a saját kiszolgáltatottságukról), és megvannak a kapitalizmusnak az elfajzottabb, fasiszta verziói is, lásd a nácik vagy a Pinochet-féle változatai is, amelyeket már nem öntöttek le negédes mázzal, hanem brutális kapitalista diktatúrákba torkollottak.

Ha választ szeretnék kapni a kérdésedre, akkor nem árt, ha elolvasod. :D A német nácik pártjának nevében volt benne, hogy "nemzetiszocialista", ami tudjuk, hogy egy bullshit, mert semmi köze nem volt a szocializmushoz (lásd fentebb). A különböző fajta szocialista irányvonalak esetében lényegtelen a "nemzeti" jelző, mert magától értetődően a dolgozók, tehát a nemzet többségének az érdekeiért és jogaiért küzd. Magától értetődően nemzeti. A náciktól független "nemzeti szocializmusról" is lehet persze beszélni, ha erre vonatkozik a kérdés. Ez kb. olyan lenne, mintha olyan kifejezéseket használnánk, mint "labdás labdarúgás", a "folyékony víz" vagy a "bacon szalonna". A szocializmus már önmagában nemzeti, és a nemzeten belüli kasztok, klikkek, árkok, szakadékok, a társadalmi osztályok közötti óriási különbségek létrehozása helyett minél inkább az egyenlőségre törekszik.

A kérdés abból a szempontból jogos, hogy a szocialista irányvonalak között is vannak protekcionistábbak és nyitottabbak. Kína például beengedte a tőkét, igaz, igyekszik benne társadalmi részesedést szerezni. Vannak zártabb, protekcionistább szocialista áramlatok, főleg az egykori gyarmatokon, Afrikában, Latin-Amerikában, és a retorikájuk is kifejezetten hazafiaskodó, nemzetieskedő. Kelet-Európában ez talán szokatlanul hangzik, hiszen Kelet-Európában ezt a narratívát a jobboldalhoz társítják az emberek, míg főleg az egykori gyarmatokon pont a szocialisták illetve a kommunisták retorikája volt hazafias, a jobboldalé pedig (konzervatív, status quo-t fenntartani igyekvő áramlatként) gyakran megalkuvó gyarmattartó-párti, és pont a szocialisták és a kommunisták retorikája volt gyarmatosító-ellenes, imperialista-ellenes. A gyarmatokon így a szociális célok és a nemzeti függetlenség teljesen összeforrt és egyet jelentett, a kettő egymástól elválaszthatatlan volt. Magyarországon a márciusi ifjak, Petőfiék és Táncsics képviselték például ezt az irányvonalat. A szociális célok és a nemzeti függetlenség egyet jelentett, és ugyanazt a kizsákmányolás-ellenességre törekedtek belföldön (jobbágyfelszabadítás stb.), mint a külpolitikában (a feudális Habsburg-háztól való elszakadás). A baloldaliság az egykori gyarmatokon kb. elképzelhetetlen patriotizmus nélkül, ugyanakkor fölöslegesnek tartom a szocialista áramlatokat ilyen alapon megkülönböztetni ("patriotista szocializmus", "nemzeti szocializmus" stb.), mert minden szocializmus nemzeti. Van, amelyik protekcionistább, mint a többi, van, amelyiknek a retorikája nagyobb hangsúlyt fektet a patriotizmusra, mint a többi, de alapvetően mindenfajta szocializmus "nemzeti".