A világ országainak fejlettségét úgy kell elképzelni, hogy van egy spektrum, ennek a legjobb vége az USA, a legrosszabb pedig Észak-Korea és minden más ország ezek között helyezkedik el valahol, vagy az USÁ-hoz, vagy Észak-Koreához közelebb?

Elnézést ha a kérdezőt félrevezettem.

A Malajzia fejlettebb már, véletlenül a 80-as évek

adatait használtam akkor egy szinten voltak.

De a válasz:

1. Észak-Korea: Szegény és fejletlen, és életszín-

vonala sokat romlott az utóbbi 2 évtizedben.

De a legtöbb Afrikai ország, és több Ázsiai még fejletlenebb nála (pl.Burma,Kambodzsa,Banglades)

Legfejletlenebbek pedig: Pl: Szomália, Mozambik, Sierra Leone, Ruanda

2.USA: A világ legfejlettebb, legelső állama volt sokáig,de jelenleg már beteg a társadalom, gazdaságilag és erkölcsileg pedig a lerobbanás állapotában van.

Bár még a fejlettebbek közé tartozik, de nem a legfejlettebb mert Nyugat-Európa legtöbb országa fejlettebb már. Úgy a 20-dik helyen van.

De a fejlettség több tényező függvénye, így nehéz mondani hogy melyik a legfejlettebb ország. Szerintem: Svájc, Japán, Norvégia és Svédország

Az országok fejlettsége nem egy egydimenziós skála alapján dől el, legalábbis az intelligensnek mondható elemzések törekednek arra, hogy ennél kicsit mélyebben próbálják jellemezni egy ország gazdaságát.

A fejlettséget jellemezheti pl. (a teljesség igénye nélkül):

- a bruttó nemzeti össztermék

- a bruttó nemzeti össztermék egy főre jutó értéke

- a gazdaság stabilitása

- az egyenlőtlenség mértéke

- az érdekérvényesítő erő

- a katonai erő

- a szövetségi rendszerekbe való beágyazottság

- a hosszútávú gazdasági kilátások

- a hosszútávú politikai kilátások

- a tudományos élet fejlettsége

- a béke törékenysége

- a gazdasági szereplők tudományos fejlettsége

stbstbstb

Pl. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok igen gazdag országok, viszonylag általános a jólét, az olaj még jó ideig biztosítja a megélhetést és mivel ezek az államok (a vezetőik) azért gondolkodnak előre is, külföldi befektetésekkel jó időre be tudják még biztosítani, hogy legyenek komoly bevételeik.

Ugyanakkor ezekben az államokban az egyetemek, a tudományos publikációk, a felsőoktatást végzett emberek száma tragikusan alacsony. Bernard Lewis ír erről jókat Az Iszlám Válsága című könyvében, konkrét számadatokat idéz, hogy hány publikáció születik ilyen államokban vagy éppen hány könyvet fordítanak le arab nyelvre egy évben és hányat pl. spanyol nyelvre. Megdöbbentő adatok vannak, az arab világ messze le van maradva ezekben a mutatókban.

Az európai országok fejlettsége és ereje is hasonló ellentmondásokat tartalmaz: az EU a világ legnagyobb gazdasága, viszonylag általánosnak mondható jólét van, a világátlaghoz képest kiemelkedő a magas szintű oktatási intézményekben tanult emberek száma, akik a szakmai tudásukat a munkájukban is használják.

Ugyanakkor az európai országok gazdaságilag, politikailag, katonailag még mindig széttagoltak, a tudásukat nem hasznosítják eléggé vállalkozásokban.

Nem véletlen, hogy ezért az USA ilyen kiemelt szerepben lehet: bár átlagosan kevesebb a képzett emberfők száma, a kevesebb képzett emberrel magasabb szintet tudnak biztosítani, gyakorlatilag a világ első számú tudományos műhelyei az USÁban vannak majdnem mind. Ugyanez igaz a magas hozzáadott értékű fejlesztéseknél is (Szilícium-völgy...), a gazdaságnál is (tőzsdék, IMF stb.) és persze a katonai erő tekintetében is (annyi repülőgép-hordozójuk van, mint a világ összes többi országának együttvéve).

A másik végleten sem egyértelmű a helyzet. Vedd pl. Észak-Koreát és a Daesh-t (ISIS), ha lehet azt államnak nevezni. Utóbbi területén megy az olajkitermelés még mindig és több egyéb forrásból fenn tudnak tartani egy folyamatosan harcban álló birodalmat annak ellenére, hogy elég sok ország szeretné őket a pokol mélyére küldeni. Ezzel szemben Észak-Koreának nincs ilyen forrása és egy külső támadás esetén esélyük nem lenne megtartani a területüket. De mégis per pillanat utóbbinak látszik biztosítva a jövője, előbbit előbb vagy utóbb le fogják nyomni.

Mindeközben pedig mind a két "állam" irtja a saját polgárait, csak az egyik állami politikai üldözés által, a másik pedig vallási szélsőséges okoknál fogva.

Én nem tudnám eldönteni, hogy melyik rosszabb, szerintem mérhetetlen.

Középen pedig végképp nincs fogódzónk az összehasonlításhoz. Hogyan teszed egymás mellé Kínát, Mexikót, Indiát és Oroszországot, vagy hogyan mondod meg, hogy egy olajjal kitömött kisdiktatúrában jobb élni, vagy egy szegény és törékeny demokráciában?

Szerintem leginkább a sok mutatót nézegethetjük és ezekből nagy pacákat tudunk meghatározni esetleg. Amikből azért lejön, hogy a skandináv államokban, Németországban, Franciaországban, az angolszász országokban általában jobb élni, a diktatúrákban általában rosszabb, sőt: talán azt is megreszkírozhatjuk, hogy egy román, egy magyar, egy litván általában jobban él, mint egy türkmén, egy tádzsik, egy pakisztáni.

Ennél többet sokkal szerintem nem lehet megállapítani, mert ilyenkor jönnek olyan problémakörök, amiknél egyértelműen kiderül, hogy nem lehet egyértelműen eldönteni egy dimenzió mentén a kérdést.