Hogyan működik az amerikai egészségbiztosítási rendszer?

"Amerika egészségbiztosítási rendszerét csak Japán múlja felül. Meg Kanada. Meg Svájc. Meg Európa."

Homer J. Simpson

Igen valahogy úgy van, ahogy írod. Legjobb tudomásom szerint mindenki maga fizeti saját maga után és ezeket meg lehet válogatni. Azt hiszem úgy szokott lenni, hogy egy-egy választott kórházhoz tartoznak és ha nem ott kezelik őket akkor a két kórház lerendezi egymás közt.

Az egészségügyi juttatás csak az állami alkalmazottaknak jár pl. a szövetségi szintű intézményekben dolgozóknak jobb a biztosításuk, mint a szimpla állami szerveknél dolgozóknak.

A maszek szférában meg a cég dönti el ad-e mert nem kötelező. Ez egy külön juttatás, mint az utazási költség stb. Az ilyen munkahelyekért ölnek a munkakeresők.

Az, hogy a befizetésen felül még pluszba fizetnek az ellátásért az attól lehet, hogy valaki csak az alapellátásért fizet egy nagyobb probléma esetén többletköltség van, amire rámehet az ember háza, kocsija.

Amit Obama akar az pont az, ami nálunk van. Hogy alap szinten mindenkit megillessenek az ellátások egy receptért ne kelljen vagyonokat fizetni. Na erre háborodott fel az amerikaiak nagy része, hogy az ő pénzükből ne finanszírozzanak olyat, aki nem fizet maga után. Azt hiszem a kötelező beteg biztosítást is be akarta vezetni ha jól tudom.

Nézd meg valahol a neten Michael Moore: Sicko c. dok. filmjét. Sokszor propagandisztikus, de a lényeg benne van.

"Még egyet: elvileg az is TB-szerűen működik, igaz? "

Nem, az itteni TB a társadalmi szolidaritáson alapul: mindenki befizet, és ki-ki szüksége szerint részesül az ellátásból. A gyakorlatban viszont...

Az utolsó bekezdésben ott van Obama csomagja, amit elfogadtak.

Az USA egészségbiztosítási rendszere évtizedek óta heves viták tárgya, aminek oka két ellentétes társadalompolitikai nézet ütközése. A konzervatív nézet szerint az egyén döntési szabadságának alkotmányos jogát sértené a kötelezővé tett egészségbiztosítás[12], míg a liberálisok felfogása szerint az állam kötelessége a kötelező szolidaritás, a betegek javára történő állami pénzügyi re-disztribúció. A biztosítás napjainkig nem kötelező, ami alapvető eltérés minden más fejlett ország rendszerétől[13].

1811-ben iktatták törvénybe, hogy a háborús veteránok és hozzátartozóik –pénzügyi támogatás mellett- egészségügyi ellátásra is jogosultak, melyet külön szervezet, a Veteránügyi Hivatal (Veterans Administration) nyújt, amely így az USA első egészségbiztosítója volt. Az ellátottak száma ma 22, 6 millió, melyből 2,0 a második világháborúban, 7,5 millió a vietnami háborúban szerzett jogosultságot katonaként vagy családtagként. Az ellátást saját intézmény-hálózattal nyújtja, 152 kórházat és 798 szakorvosi-, és számos rehabilitációs centrumot tart fent, ezzel a legnagyobb egészségügyi szolgáltató is az USA-ban[14]. A lakosság a vagyonbiztosításhoz hasonlóan önként köthetett egészségbiztosítást, vagy betegség esetén készpénzzel fizette ki az ellátás teljes költségét.

1935-ben Roosevelt a New Deal, a gazdasági világválságot követő fellendülés jegyében óriási állami finanszírozású közmunka-programokat indított, és elfogadtatta a tisztességes munkaviszonyról szóló törvényt (Fair Labor Relations Act), amely kötelezte az állami programban résztvevő vállalatokat, hogy dolgozóiknak egészségügyi ellátást nyújtsanak. A több tízezer embert foglalkoztató beruházások egészségügyi ellátásának szervezésére magántársaságok alakultak, akik egységes „fejpénz” (biztosítási díj) ellenében átvállalták a vállalatoktól az orvosi ellátás szervezését és finanszírozását. Ezt részben a helyszínre telepített „tábori kórházakban” biztosították, de leszerződtek a környék orvosaival, kórházaival is, később saját egészségügyi intézmény-láncokat hoztak létre. Így alakultak ki a ma már általános „managed care” (szervezett betegellátást nyújtó) magánvállalkozások, az HMO-k[15], amelyek egyesítik a biztosítói és betegellátói szerepet.

Erősítette a szervezett biztosítási rendszer bővülését a második világháború alatt fellépő munkaerőhiány és az infláció ellen bevezetett bérstop, ami a vállalatokat a szociális ellátások, így az egészségbiztosítás kiterjesztésére kényszerítette. Az 1960-as évek végére a legtöbb amerikainak volt egészségbiztosítása, ezeket azonban többségében a munkaadók fizették dolgozóik és családjuk javára magánbiztosítóknál. A biztosítási díjak, az egészségügyi ellátás költségei a világon a legmagasabbak, a világ népességének 5%-át kitevő amerikaiak a teljes egészségügyi ráfordítások 48%-át költik el. Ennek elsődleges okai között van az ellátás magas színvonala, a magas egészségügyi bérek, a kiemelkedő kutatási- és gyógyszerkiadások[16], a magas adminisztrációs költségek[17]

1946-ban Truman sikertelenül próbálta elfogadtatni egy általános és kötelező egészségbiztosítás tervét[18], amivel azóta is több elnök kudarcot vallott, így Nixon 1974-ben, utoljára Clinton 1993-ban.

Jelentős lépés volt 1965-ben, amikor Johnson elnök elfogadtatta a Medicare és Medicaid rendszert. A Medicare program 40 millió 65 éven felüli, gyerek és fogyatékos számára a szövetségi kormány által finanszírozott egészségbiztosítás. A Medicaid 20 millió szociálisan hátrányos helyzetű egészségbiztosítása, amelyet az államok és a szövetségi kormányzat fele-fele arányban finanszíroznak. Magánbiztosított 198 millió amerikai, ebből 159 millió biztosítását munkáltatójuk fizeti, ami csökkenti a biztosítók kockázat szerinti szelekciós lehetőségét. A lakosság 15%-a nem köt biztosítást (több mint 40 millió lakos), ők elsősorban a 65 év alatti, önálló jövedelemmel rendelkezők[19]. Az egészségügyre fordított kiadásoki 44%-át állami forrásból, 36%-ot a magánbiztosítók, a fennmaradó részt a betegek fizetik.

2010 márciusában viharos politikai csaták után az amerikai törvényhozás Barack Obama elnök kezdeményezésére új egészségbiztosítási törvénycsomagot fogadott el, mely szerint minden amerikai polgár vagy munkaadója köteles egészségbiztosítást kötni[20], a biztosítók kötelesek minden jelentkezőt fogadni, megemelik az egészségügyi adójóváírás arányát, a Medicaid-ellátásra jogosultság határát, különadókat vetnek ki a gyógyszeripari cégekre, egészségügyi készülékek gyártóira (és a szolárium-üzemeltetőkre), szigorítják az állami biztosítók által nyújtott szolgáltatások igénybevételét. A törvénycsomag több lépcsőben lép életbe, hatására a jelenlegi 85%-os biztosítási arány 98%-ra nő.

"Amit Obama akar az pont az, ami nálunk van. "

Ühüm. Már ha működne ugye.

"... te befizeted, aztán valaki olyanra költik, aki egy kanyit nem fizetett sohasem."

Érvényes TB kártya nélkül, mert ugye nem fizetett, meséld már el hogyan???

Itt egy aktualis pelda: (ez egy premium biztositas, vagyis ennel talalni sokkal olcsobbat!)

John-nak van egy sajat cege, a ceg havonta $3,065 dolcsit fizet a BlueCross-nak (BC), ezert Johnt, feleseget es ket gyereket ellatjak az orvosok, ha olyan orvoshoz megy, aki a BC-al szerzodesben all.

Egy evben $500 az onresze, vagyis ha januarban elmegy egy csomo orvoshoz, akkor amig az $500 onreszt el nem eri, a biztosito 20%ot fizet az orvosok dijabol, a 80%ot John.

Ha elerte az onreszt, onnantol az ev vegeig a biztosito fizet 80%ot, John csenget 20%ot.

Ha John kitalalja, hogy holnaptol akupunkturat szeretne, akkor keresnie kell egy helyet, ami a BC biztositoval szerzedesben van. (nagyon sok, szoval van boven valasztek.)

Itt egy masik pelda:

James havonta 120 dolcsi korul csenget a biztositonak, a tobbit a munkahelye fizeti (kb. masfelszer ennyit). James-nek nincs onresze, viszont csakis a Kaiser Permanente korhaz es azzal osszekottetesben allo orvosokhoz mehet. Ha James akupunkturat akar, akkor be kell mennie a Kaiser-korzetihez, aki felirja neki a beutalot egy Kaiseres akupunturashoz.

John is es James is minden orvosi vizit alkalmaval $20 ugynevezett 'co-pay'-t fizet.

Ez csak ket valos pelda a sok-sok biztositasi lehetosegek es az azokkal jaro fizetesekkel kapcsolatban.

Steve peldaul nem beteges es neki nincs biztositasa.

Egyik seta alkalmaval megcsuszik es eltori a bokajat. Ha szerencseje van egy kedves embertarsa beviszi a korhazba. Ha nincs, akkor mentot hiv magahoz es kesobb megkapja a 2-700 dollaros szamlat a szallitasert. (olcsobb taxit hivni!)

A korhazban valoszinu a kezeles megkezdese elott elkerik a hitelkartyajat. Ha a gipszelesen tul meg rontgen, gyogyszer, utokezelest is rairnak a papirjara, akkor olyan durva adossagba verheti magat, amit hosszu-hosszu evekig nyogni fog.

Ha Steve serulesei eletveszelyesek es azonnali eletmento beavatkozasra van szukseg, akkor termeszetesen nem hagyjak az orvosok elverezni, es akkor is ellatjak, ha elotte a hitel kartyajat nem adta oda, de utolag mindent elkovetnek a behajtok, hogy a tartozast beszedjek rajta.