Tényleg a HAARP miatt bolondult meg ennyire az időjárás, vagy azért, mert az ember agyonszennyezte a földet és omlik össze a természet?

Ennek csak az emberi szennyezés az oka semmi más.

A nap is azért tűz erősebben mert folyamatosan vékonyodik az ózonréteg, plusz ugye az üvegházhatás is rátesz egy lapáttal. A márciusi hideg pedig az is ennek az oka mert olvadnak a hegycsúcsok és a hideg levegő szépen ideáramlik, és ez okozta azt.

Fun fact: az ózonréteg vastagabb lényegesen, mint tíz évvel ezelőtt volt, és egyre kisebb az ózonlyuk is.

A HAARP-os marhaságot meg el kéne már felejteni... Az időjárást leginkább a Nap befolyásolja. Ergo ahhoz, hogy ilyen gyökeres változásokat lehessen csinálni, minimum annyi energiát kéne befektetni, mint amennyi a Napból éri a Földet. (és ügye állítólag a HAARP-al kapásból, de legalábbis nagyon-nagyon rövidtávon, pár hónapos időintervallumban módosítják az időjárást, ergo még brutálisabb energia mennyiség kéne a levegő helyi felfűtéséhez, máshol lehűtéséhez, az óceán elpárologtatásához...) Vagyis az emberiség energia-előállításánák pár száz évi mennyiségét... Ahhoz pedig, hogy cunami mennyiségű víztömeget mozgassunk meg, pár ezer Tsar-bomba méretű atombombát kéne felrobbantani, de akkor már nem a cunami lenne a legnagyobb bajunk...

Sir Butcher most faszán letojta az évtizedek óta, tudósok tömkelege által elfogadott tényeket. Csak gratulálni tudok! Ne írj több választ, ne égesd magad :)

Amúgy ma már nem lehet megmondani. HA tényleg képesek is az időjárás befolyásolására, lassan semmi értelme sem lesz, mindenhol viharok, szárazságok egymás után. Tönkretettük a Földet. Ennyi.

1015-ben és az 1062-1065 közötti években nagy szárazság uralkodott, s emiatt éhínség pusztított.

1147-ben „mondhatatlan igen nagy aszály majd drágaság lőn”, sok ember éhenhalt

1241 telén szokatlanul sokáig volt befagyva a Duna: a lovas tatárok akadály nélkül portyáztak a Dunántúlon

1458. január 23. - a Duna csonttáfagyott jegén 40 000 vitéz kiáltotta Mátyást királlyá

1641. augusztus 5. – a Szepességben 150 ló és 3 pásztor megfagyott

1642. május 19-20. – Nagy hó és fagy, a szőlők 7 napig álltak fehérben

1685. április 24. – Tarcalnál befagyott a Tisza, szekerekkel jártak a jegén

1695. június 3-5 - a Tátrában nagy hó esett

1724 és 1725 – Augusztus elején a „felső vármegyékben” nagy havazások

1797. július 2. – Debrecen környékén bokáig érő hó esett

1838. Hosszú, kemény tél után jött a nagy dunai árvíz, „különösen megsinylette ezt a magyar kettős főváros

1850. március 20. Befagyott a Duna Pest és Buda között

1862. augusztus 11-12. 31 cm hó esett a Bélai-hegységben (Szepesség) és csak két hét múlva olvadt el

1866. május 3-4. Szécsényben akkora hó esett, hogy előszedték a szánokat, május 24-én pedig virágjában elfagyott a gabona az Alföldön

1869. augusztusában a Duna-Tisza közén elfagyott a kukorica-termés

1870 karácsonyán Kolozsvárott kihajtottak a bokrok, virágzott az ibolya