Hány fősnek kellene lennie egy olyan egészséges fiatal felnőttekből álló populációnak, amely leszármazottai egy esetleges globális katasztrófa után benépesítené a Földet?

"Meg azt sem tudom, hogy egy nőre hány férfi jusson, vagy fordítva."

Igazi Dr. Strangelove-ba illő mondat.

"Gondoltam, hogy esetleg egy nőre legalább három férfi juthatna."

Ha elküldesz egy szigetre száz nőt és háromszáz férfit, ott kétszáz férfi rövid úton erőszakos halált fog halni. Mondjuk válogatásnak nem rossz, a természetes kiválasztódás elve alapján a száz legéletrevalóbb fog túlélni :)

Üdv!

Szerintem száz körüli létszámmal el lehetne indúlni, nemenként, azaz 100 nő, 100 férfi.

A stratégián múlik minden. Ha mondjuk 5 csoportot alakítunk ki, amin belül mind a 20 ember párosodik, akkor az jó esetben 10 utódot jelent.

Nagyon fontos, hogy elsőre csak a saját csoportján belül párosodjon mindenki és az első három gyereket ugyanazzal a párral kell "megcsinálniuk".

További fontos dolognak tarom, hogy ezek a csoportok megfelelő távolságra távolodjanak el egymástól, hogy különféle környezeti viszonyokhoz alkalmazkodhassanak, amivel színesíthetik a gyermekek genetikai állományát is (meg a bőrüket is).

Továbbá az is fontos, hogy mindenki legalább 20-25 éves kora előtt nemzzen legalább 2-3 utódot, de inkább többet, maximum 2-3 évvel az első gyerek után.

A későbbi generációk dolga lesz a lehető legtávolabbi csoportból párosodni, ugyanúgy minimum 2-3 utódot hozva a világra.

Fontos nyílvántartani, hogy ki melyik csoportból származik, hogy ne legyen korai beltenyésztődés. Ez elkerülhető, ha minden harmadik generáció után az első új csoportot alakít ki és eltávolodik a többitől.

Genetikailag a gyerek a szüleíből fele-fele arányban tartalmaz információt, a nagyszülőktől már negyedannyit, a dédszülőktől nyolcadot, az ükszülőktől tizenhadota az információ tartalom az állományban. Talán az ükunokatestvérek párosodása az, amivel már elkerülhetetlen a beltenyésztődés, de ekkora kockázat már elég alacsony, a távolság-feltétel betartásával és a kevés azonos genetikai információ-tartalom keveredésével és a folyamatos másik csoportból való párválasztással. Egy bizonyos létszám után, már mindenki óhatatlanul valamelyik távoli rokonával fog frigyre lépni, tehát van esélye a genetikai hibák kialakulásának. Születhetnek betegen gyermekek, de akármilyen kegyetlen dolognak tűnik, ők nem szaporodhatnak. Viszont a mutáció is beleszól a folyamatba, így talán elkerülhető a kihalás!