Lehet valamit tenni, hogy az orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak magasabb legyen a fizetése?

nem olcsó mulatság ma betegnek lenni de aki mégis az lesz az -lehetőségéhez mérten persze- tb ide tb oda zsebébe nyúl és magánrendelésre megy.szerintem az úgynevezett betegek döntő része hipohonder. néhol azért vannak tele a rendelők mert ott folyik a tracsparti.szegényéknél a háziorvosi rendelő olyan mint gazdagéknál a fodrászszalon. ülnek mint dróton a verebes és pletyóznak.

nagyon ki van ragadva az az egészségügyis réteg a társadalomból. megjegyezném hogy mikor egy mittudomén bölcsész nem boldogul a munkaerőpiacon akkor kórusban hurrágják le minek tanult olyat aminek nincs piaca.az egészségügyiseket mikor pisszegik le hogy miért azt választotta mikor jól tudta hogy csak annyi ott a zsé mintamennyi????

Ha valaki pénzes és nem szeretne meghalni az pedig megy magánklinikára.

Orvosként azt kell hogy mondjam, hogy vannak olyan kórházak (nem írok neveket) ahova akkor se mennék betegnek ha a kapuja előt esnék össze...

2. válaszoló vagyok.

"néhol azért vannak tele a rendelők mert ott folyik a tracsparti.szegényéknél a háziorvosi rendelő olyan mint gazdagéknál a fodrászszalon. ülnek mint dróton a verebes és pletyóznak."

Ez igaz, főleg nyugdíjas korú betegek képesek erre, mivel több idejük is van...

"nagyon ki van ragadva az az egészségügyis réteg a társadalomból. megjegyezném hogy mikor egy mittudomén bölcsész nem boldogul a munkaerőpiacon akkor kórusban hurrágják le minek tanult olyat aminek nincs piaca.az egészségügyiseket mikor pisszegik le hogy miért azt választotta mikor jól tudta hogy csak annyi ott a zsé mintamennyi????"

Orvosra nagyobb szükség van mint bölcsészre. Mármint nem a nyelvészeket meg ilyeneket nézem le, hanem tényleg büfészakos bölcsészeket.

Amúgy köszönöm a kérdező empátiáját! Sajnos sok hülye/bunkó orvos és nővér van aki elvégezte az egyetemet de a betegekkel nem tud bánni, viszont nem rúgják ki mert ugye hiány van belőlünk.

Ő lehetne, csak a Fidesz-KDNP leszavazta amit 2006-ban tervezett Gyurcsán Ferenc.

Egészségügy

Az Egészségbiztosítási Alap I-V. havi egyenlege 2002-2007

A egészségbiztosítási alap 1158 milliárd Ft járulékbevétele nem fedezte az egészségügy költségeit, ezért állandóan a központi költségvetésből kellett kiegészíteni. 378 milliárd forint költségvetési hozzájárulással a hiány még mindig 112 milliárd forint maradt. Ennek lefaragása és ezzel a költségvetés hiányának csökkentése érdekében a második Gyurcsány-kormány számos intézkedést hozott:

A beteg-orvos találkozások csökkentésére a kormány alapesetben 300 Ft-os vizitdíjat vezetett be, de bizonyos esetekben ez az összeg magasabb volt

600 Ft-ot kellett fizetnie annak, aki

saját kezdeményezésére a háziorvosi rendelőn kívül veszi igénybe a gyógyellátást

saját kezdeményezésére nem annál a háziorvosnál veszi igénybe, aki területi ellátásra kötelezett, illetve akihez bejelentkezett

1000 Ft-ot kellett fizetnie annak, aki

ügyeleti ellátást indokolatlanul vett igénybe;

a beutalóval igénybe vehető járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül, illetőleg nem a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál vette igénybe (2007. július 1-jétől emelkedett 600 Ft-ról – mivel addig a beutalóval ugyanúgy 300 Ft-ot kellett fizetni)

Vizitdíj alól mentesültek

a 18 éven aluliaknak;

azoknak, akik tartós orvosi kezelést kapnak (ebbe nem értendő bele a rendszeres felülvizsgálat),

a Honvédség, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a rendvédelmi szervek tagjainak,

azoknak a véradóknak, akik legalább harmincszor adtak teljes vért,

a tüdőszűrésre menőknek (30 éves kor felett évente egy alkalommal),

a sürgősségi vagy kötelező gyógykezelésre jelentkezőknek,

­ azoknak, akik egy nap másodszor vagy többször keresik fel ugyanazt a járóbeteg-szakellátót.

2007 januárjától megszűnt a háziorvosok eszköz- és ingatlantámogatása.A felnőtt háziorvosi praxisoknak átlagosan 186 000 Ft bevétele keletkezett 2007 márciusában a vizitdíjakból, mellyel szemben mintegy havi 40-80 ezer forinttal csökkent állami támogatottságuk az amortizációs pótlék megszüntetése és a csökkentett kártyapénz miatt. A vizitdíj ezen felül jelentős adminisztrációs terhet is rótt a háziorvosokra,[29] a tényleges nettó bevétel azonban még így is érezhető maradt. Kormányzati, legfőképp szabaddemokrata vélemények szerint a vizitdíj a paraszolvencia (hálapénz) visszaszorításában is eredményes lehetett volna. A vizitdíj eltörlése volt a 2008-as népszavazás egyik témája.

Kórházi napidíjat kellett fizetnie a betegeknek, aminek célja – a kormány szerint – hogy ne tartsák bent őket indokolatlanul sokáig, így a kórház indokolatlanul ne számoljon el a betegek után költségeket. A napidíj a kórház bevétele, a vizitdíjhoz hasonlóan bizonyos mértékű plusz finanszírozást adott az intézményeknek.

A gyógyszertámogatásra fordított társadalombiztosítási kiadások évről évre jelentős növekedésének mérséklésére az orvosokat a lehető legolcsóbb gyógyszerek felírására kötelezték; valamint bevezették a dobozdíjat, amely meghatározta a gyógyszerek kiváltásának minimális összegét (300 Ft).

Az aktív kórházi ágyak jelentős csökkentésével a finanszírozás is csökkent. Ezzel együtt a krónikus ágyak száma emelkedett, így a kórházi ágyak szerkezete a szükségletekhez közeledett.

Elkezdődött a betegek OEP-támogatás jogosultságának ellenőrzése, így az év első hónapjaiban 140 ezren léptek be az egészségbiztosításba. Így csökkent az egészségügyet igénybe vevő, de járulékot nem fizetők száma.

Patikaliberalizáció

A patikaliberalizáció keretében egyszerűsödött a gyógyszertárnyitás és lehetőség nyílt a nem vényköteles gyógyszerek patikákon kívül forgalmazására is (például fejfájás-csillapító a benzinkutakban, bevásárlóközpontokban). Az intézkedések célja a gyógyszerellátás szélesítése, egyben a piacverseny erősítése a remélt árverseny eredménnyel.

Egy év elteltével, 2007-re 181 új patika nyílt, és további 565 egyéb helyen lehet mintegy 150, vény nélküli orvosságot megvásárolni; az egy gyógyszertárra jutó átlagos forgalom 14%-kal csökkent. A 2006-os 70 milliárd forint összárbevétel tízmilliárd forinttal kevesebb lett.

2007 nyarán döntés született az új egészségbiztosítási rendszer bevezetéséről, ahol az egységes társadalombiztosításban a finanszírozást új egészségpénztárak között osztják szét, amelyekben a magántőke is részt vesz befektetéseivel és menedzsmentjével, de több mint 50% állami kézben marad.[31]

Az Egészségügyi Minisztérium közleménye szerint[forrás?] 2007. novemberben és decemberben összesen 127 (77+47) társadalombiztosítás által támogatott gyógyszer ára csökkent, a gyógyszergyártó cégeket árversenyének hatása miatt, melyre az elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény kényszeríttette őket. A csökkenés mértéke jelentésük szerint átlagosan 2,5 - 5,6%, 17 terméknél több mint 10 százalék. Adataik szerint az április és október közötti hónapokban összesen több mint 2000 gyógyszerkészítmény ára lett kevesebb.

A KSH adatai szerint a gyógyszerek összesített ára októberben emelkedett, és januárban 20%-os emelkedés történt.

Kundra Anna, a minisztérium sajtófőnöke szerint mivel az orvosoknak az azonos hatású, de olcsóbb készítményt kell felírniuk, a betegek terheit nem növelik a megemelkedett árú gyógyszerek. Azonban azt is tudni kell, hogy az olcsóbb készítményeknek nem teljesen ugyanaz a hatása, és újra szükség lehet egy beteg gyógyszeradagjának beállítására, ami adott esetben hosszú időt vehet igénybe, és további veszélyeket hordozhat magában.