Elméleti kérdés! Akik a Horthy-korszakba vágyódnak vissza, milyen embernek képzelik magukat abban a közegben?

Teljesen mindegy hogy ki és mikorra vágyódik vissza.

Gondolom értelemszerűen mindig a "jólétet" szeretnénk elérni, hogy élvezhessük a kiválasztott kort.

Gondolom ha valaki a Római birodalomba vágyik vissza nem földműves rabszolgának vizionálja magát..

Persze, hogy nem cselédek és zsellérek lennének.

Ők lennének azok, akik belenyomják ezeknek a fejét a sárba.

Elsősorban a rendpárti, konzervatív vezetés miatt emlékeznek pozitívan a Horthy-korszakra. Illetve az első világháború romjaiból nagyjából fel is támasztotta Magyarországot, míg nem jött a második világháború.

Hogy ki minek vizionálja magát, az abból jön, hogy milyen nézetet kapott a családjától. Ha azt, hogy nemes/polgár/"kulák" családból származik, Horthy alatt eléldegéltek, majd jöttek a kommunisták és megfosztották őket korábbi vagyonuktól, akkor nem okoz lelki gondokat Horthyt szeretni.

A Horthy korszak pont olyan volt, mint ami a korszak Európájában általánosan. Alig játszódott le a második ipari forradalom, viszont akkor még a szegény ember is a gyermeke taníttatásában látta a jövőt, és bizony nem kellett egész életedet cselédként leélned, ha úgy volt. A világháború után lehetett iparoskodni, volt értelme üzletet nyitni, mert a vidék olyan emberekkel volt tele akik tenni akartak, ma meg úgy néz ki, hogy akinek egy kis esze van már rég lelépett, és csak a szakma nélküli cigányok és alkoholista naplopók maradtak. Szerintem még nagyon sokáig nem lesz az közélet, mint a Horthy korszakban.

Hogy miért lett végül MKP? Hát nem a cselédöntudatból... A kutya nem akarta.

Hívatlanul jött a baloldali diktatúra és belenevelte a butaproli öntudatot a magyarságba. Gyakorlatilag még 2015ben is kinézik aki sikeres mer lenni, és nem magát sajnáltatja a nap 24 órájában. És aztán büszkék rá ezek az emberek, hogy milyen büszke szocialisták, mert a semmittevést pártolják.

Épp ez a lényege. Hogy nem az van elvárva, hogy 40 évesen legyen családi házad meg kabriód előtte, hanem, hogy a helyzetből igyekezd kihozni a maximumot. Vagy amit akarsz. Mert a siker relatív.

Van aki hendikeppel indul az életben, és mondjuk kétszer annyit kell dolgoznia, hogy diplomás legyen, csak amikor az ember ezt a kétszer annyi munkát rinyálással szeretné kiváltani, azt nem tudom megérteni.