Ez a különbség az alkotmányos monarchia és a köztársaság között ma?
A köztársaságban az emberek választják meg a köztársasági elnököt ( van ahol a képviselők, lásd: Magyarország és van ahol a nép választja ), aki felülbírálhatja a parlament döntéseit és ha kell leválthatja a miniszterelnököt.
Az uralkodó feladata ugyanaz, mint a köztársasági elnöké, csak őt nem választják, hanem öröklődik és a király feladata ez ( ezáltal leváltani sem lehet ).
Ez a különbség? Ha nem, akkor mi?
Ez az államjogi részletektől függ.
Önmagában csak annyi a különbség, hogy az államfői jogköröket örökletes uralkodói jogon gyakorolják korlátlan ideig, vagy határozott időre választott személy tölti be.
Ez a felszínes és lényegtelen különbség.
A tényleges pedig az, hogy a köztársaságban (ideális esetben) az történhet, amit a társadalom szeretne (a saját üdvére és kényelmére), a monarchiában pedig nem így van. Vegyük azonban hozzá, hogy sokféle minőségű köztársaság van és sokféle minőségű monarchia. Ezért a gyakorlatban előfordulhat, hogy egy köztársaság sokkal rosszabb az emberek szempontjából, mint egy monarchia. A mai magyar köztársaság és mai angol monarchia esetén például így van. Egy régebbi Habsburg monarchia és egy mai bármely európai köztársaság esetén viszont vitathatatlan a köztársaság jobbsága az emberek szempontjából (a király szempontjából persze fordítva).
A mai nyugati alkotmányos monarchia csak annyiban különbözik a köztársaságtól, hogy van egy ember, akit az adófizetők pénzéből luxusban tartanak. Cserébe néha beszédet mond.
A keleti(Szaud -arábia) alkotmányos monarchia azt jelenti, hogy mindig az van amit a király mond.
Igazából attól függ, hogy milyen jogköre van az uralkodónak vagy egy köztársasági elnöknek.
Egy parlamentáris rendszerben az államfői jogkörök ("reserve powers") általában a parlament vagy az annak felelős kormány ellenjegyzéssel alkalmazhatóak, nem saját döntés, határozat révén. Az államfő lehet uralkodó, közvetetten vagy közvetlenül megválasztott köztársasági elnök (nem a választási mód a lényeg a magyar értelmiségi közvéleménytől eltérően).
Vannak olyan köztársasági kereteken belül működő rendszerek, ahol az államfőnek rengeteg kérdésben beleszólása van, de nem ő az adminisztráció feje (ezt nevezzük félelnöki rendszernek), ill. vannak olyanok, ahol egyenesen ő a közigazgatás közvetlen feje (ezt nevezzük teljesen elnöki rendszernek). Mindkét esetben közvetlen választás van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!