Az iszlám országokban, hogy tudnak egy fizetésből megélni?

Ott konzervatívabb a társadalom, nagyobb a hangsúly a nők anyaszerepén, családi köteléken. Ez úgy működik, mint ahogy Európában is volt régen.

Mivel a nők nem vagy alig veszik ki a részüket a GDP termelő munkákból, így természetesen a család elkölthető jövedelme is kisebb, alacsonyabb az életszínvonal.

De ez ott is változóban van, sok iszlám ország van (pl. Törökország, Irán, Indonézia, Tunézia, Koszovó), ahol a nők is egyre inkább kiveszik a részüket az oktatási rendszerben, tanulnak, dolgoznak, önállósodnak, így ezekben az országokban a termékenységi ráta is visszaesik, véget ér a korábbi évtizedek népességrobbanása.

"5 Meg is lepődtem volna ha nem mászik ide egy szélsőjobber a menekültekről szóló hazugságokat terjeszteni."

Gondolom alá is tudod támasztani, hogy hazudik, és nem csak kínodban nyivákolsz? :D

A kérdésre válaszolva meg:

Gondolom nyomorogva élhetnek, tehát nem olyan színvonalon mint mondjuk az európaiak.

Ez országonként változó. A gazdaság nem vallásfüggő. Mellesleg a nők a második világháborúig sehol sem dolgoztak tömegesen, a hadigazdálkodás kényszerítette ki ezt a fajta egyenlőséget.

Ahol megengedhetik maguknak, ott természetesen a férfi a családfenntartó, de ez így van gyakran nálunk is.

Szóval a kérdés hogy melyik országra gondolsz. Mert Indonéziában pl. sok nő dolgozik, Szaúd-Arábiában meg jóval kevesebb. Sok országban nincs rendes fizetés és háztáji termelőmunkát végeznek a családok, így az afrikai országokban a nők 80-90%-a dolgozik, míg mondjuk Magyarországon a nőknek a fele sem.

7#

Tavaly nyáron jártam Jemenben és láttam milyen állapotok uralkodnak ott, az idegenvezetőnk szerint az Arab-félsziget nagy részén ugyanez a helyzet. Az araboknál fél évszázaddal ezelőttig a fizikai munka nagy részét rabszolgák végezték, szóval ők megszokták, hogy nekik nem kell "alantas" munkát végezniük. Amerikával ellentétben náluk nem csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak a rabszolgákat, igazából bárki, aki elrabolt magának egy kívülállót egy hadjárat során az a rabszolgájává tehette azt az embert, így pedig a lakosság nagy része elszokott a munkától, hisz mindig volt valaki, aki megcsinálja helyettük, mármost nekik relatíve újdonságnak számít, hogy maguknak kell dolgozniuk és sokuk a mai napig sértésnek veszi, ha munkára akarják kényszeríteni őt, mert számára a munka olyasvalami, amit a rabszolgák csinálnak. Itt gyökeredzik a híres arab munkamorál, ezért dönt úgy a nagy részük, hogy inkább segélyeken él, mintsem beálljon dolgozni.

Visszatérve Jemenre, a szállásunk utcájában volt egy Ibrahim nevű csávó, aki 4 évre egy szerződés keretein belül rabszolgává tette magát, hogy így fizesse vissza a tartozásait. A figura amolyan takarító volt, a főnöke, akinek már nem emlékszem a nevére, pedig valóban úgy kezelte, mint egy rabszolgát, egyszer pl. az arcába vágott egy szandált (hozzávágni valakihez egy cipőt az arab világban az egyik legnagyobb sértés) és nem adott neki enni két napig. Ilyen Ibrahim szerű figurából több millió van még a mai napig ott, mert az emberek inkább szembemennek a törvénnyel és megkockáztatják a börtönt azáltal, hogy rabszolgát tartanak, mintsem, hogy saját maguk dolgozzanak.